|
Menü |
|
| |
|
Skinhead |
|
| |
|
Háttérzene |
|
| |
|
Dalszövegek |
|
| |
|
Írások |
|
| |
| |
|
Üzenet haza |
|
És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hûségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás ûz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok s a víz szalad és csak a kõ marad, a kõ marad.
| |
|
Versek |
|
| |
|
Viccek |
|
| |
|
|
|
Kis Gábor |
|
Miénk lesz megint Vágmenti Trencsén nagy-íves hídja, Pozsony, Zoborhegy és a híres Nyitra, Zsolna, melyet a zsebrák megrabolt, Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Tátrán a csúcs, hegyormán lucfenyõ, Hernád, mely hozzánk rabhegyen lejõ, Hamv-õrzõ Kassán Dóm felett a hold, Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Erdély, hol most a bús kétség dobol, Várad terén a Szent László szobor, Ady városa, Zilah, a karolt, Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Szatmár mellett a szomorú Szamos, A meggyalázott Csík és Aranyos, Petõfi csontjai, Kolozsvár, az Olt, Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Szabadkán szüzek fején a párta, Zomborban víg tánc, Zentán a várta, Bácskán a dal, a hajnalig dalolt, Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Vesztünk csak álom, rémes-rút lidérc, Légy átkozott, ha menni és dúlni félsz! Állj õrt, s ha óránk új tettekre int, Ez mind magyar lesz, Mind, mind magyar lesz, miénk lesz megint!
| |
|
|
|
Hunnia |
|
| |
|
Névnap |
|
| |
|
Üzenő fal |
|
| |
|
Zenekarok |
|
| |
|
Warrior |
|
| |
|
Kívánság |
|
Ott egyem meg a harcmezõn az utolsó komisz kenyerem, de ne legyen többé a hazám akkora, mint a tenyerem. Ha elbukom, hát volt értelme, védtem egy kócos szeretõt, lábhoz tett fegyverrel állok meg, hõsen, az Úristen elõtt...
Bizonytalanok most az órák, titokba burkolt holnapok, de gyûlölöm a satnya várást, indulni inkább kész vagyok! Puskám csövébe virágszálat fûz majd egy kis magyar leány, és csillagokkal lüktet szíve utánam õszi éjszakán...
| |
|
szavazás |
|
| |
|
|