A Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés
kihirdetésével kapcsolatos törvényjavaslat keddi általános vitájában a
független országgyűlési képviselő kiemelte: annak ellenére, hogy
Szlovákiában és Romániában a magyar közösség politikai pártja tagja a
kormánykoalíciónak, a magyarság helyzete nem rendeződött megnyugtatóan.

Az európai történelem mára elég nyilvánvalóan bizonyította, hogy egy
kisebbségi léthelyzetben élő nemzeti közösség csak akkor gyarapodhat, ha
számára megteremtik az azonosság megőrzéséhez és gyarapításához
nélkülözhetetlen politikai, közjogi feltételrendszert, egyszóval az
önrendelkezést, az autonómiát - jelentette ki a politikus. Hozzáfűzte: a
romániai magyar nemzeti közösség jövőjét is akkor nevezhetnénk
biztosítottnak, ha szórványban élő tagjait megilletné a perszonális
autonómia, és tömbben, többségben élő közösségeit a területi autonómia,
melynek lehetséges formáit foglalta össze a Magyarok Világszövetsége 2003.
július 14-én az uniós alkotmányhoz tett kiegészítésében.

Körömi kitért arra is, hogy még a trianoni békeparancs előírásai sem
érvényesültek az elmúlt 85 évben, hiszen például a Magyarországtól
elszakított, magyarlakta területek etnikai arányainak erőszakos
megváltoztatása érdekében folytak a többségi nemzetrészek tagjainak más
országrészből történő betelepítései az elcsatolt részekre. Így az
asszimiláció nap mint nap teljes erővel fejti ki hatásait ezekben a
percekben is - nehezményezte.

A független honatya leszögezte: veszélybe kerültek az elszakított
nemzetrészek magyar közösségei, s ezen asszimilációs folyamat betetőzése
az anyaországi magyarságra nézve is komoly veszélyeket hordoz magában.
Körömi bírálatát fejezte ki amiatt is, hogy Szlovákia uniós
csatlakozásakor Magyarország nem tárta föl széleskörűen és érthetően
Európa és az anyaország számára a felvidéki magyarokkal szemben a mai
napig élő jogként alkalmazott benesi dekrétumok hatásait.

A politikus szerint a tapasztalatok tükrében a román alkotmányban az
erdélyi magyarság számára rögzített perszonális, illetve területi
autonómia feltételéhez kell kötni Románia uniós csatlakozását. Az
autonómiához ragaszkodnunk kell - húzta alá Körömi, s példaként említette,
hogy ezt tette Ausztria Dél-Tirol esetében, minden lehetséges fórumon,
Európában és az ENSZ-ben is.

Mint mondta, a csatlakozás első időpontjáig, 2007. január elsejéig
teljesíthető a magyar autonómiatörekvések román alkotmányba történő
foglalása.

Észrevételei alátámasztására Körömi emlékeztetett rá, hogy az Unió a török
csatlakozás előfeltételeként szabja meg a tavaly óta az Unióhoz tartozó
szigetország, Ciprus hivatalos elismerését. Az erdélyi magyarság
autonómiatörekvéseinek biztosítását az anyaország feladata kérni -
jelentette ki a Körömi Attila.

-neva-

(A cikk a http://kuruc.hu hírportálon jelent meg.)