Cikkek : 1920 jnius 04. Magyarorszg keresztrefesztsnek napja |
1920 jnius 04. Magyarorszg keresztrefesztsnek napja
2005.06.05. 19:48
A bkedikttum vezeti az alrs idpontjt junius 4-n dleltt 10 rra tztk ki.
Az orszg hangulata nyomaszt volt, a sajt hangja levert, rezignlt,drmai.
E sorok rja soha nem fogja elfelejteni a mindenbl viccet csinl, mindent kignyol pesti humor jellemz produktumt, a Borszem Jank vicclapot, amelynek junius 3-i szma az els oldalon egy egsz oldalas rajzot hozott. A rajzon lehajtott emberfk ezreinek tmege, az eltrben egy asztal, rajta egy papirlap s azon egy tollat tart kz. A kp alrsa ez volt: "Alrjuk-e?" Vicclap karton soha mg patakz knnyekben ilyen sikert nem aratott.
A kormny jnius 4-n katonai kszûltsget rendelt el az sszes csapattesteknl, csendrsszpontostsok trtntek s a vrosokban a rendrrszemeket kegkettztk.
Rdio akkor mg nem volt. Prizzsal lland telefonsszekttetsben llt Budapest. A nagy lapok kiadhivatalai eltt tmegek lestk a kirakatban idnknt megjelen hrkzlemnyeket. Az utck reggel ta valami furcsa nyugtalansggal voltak tele. Minden arcon szorongs, a tekintetek fradtak, ûresek, mint a halottashzaknl virraszts utn. Mg a szokott utcazaj is tompbb volt, mint mskor.
Tz ra utn egy-kt perccel jtt a vgzetes hr, s akkor megkondultak a harangok, elbb Pesten, majd ahogy villmgyorsan sztfutott a hr, egymsutn mindenfel az orszgban. A magyarok kt ra hoszat tart harangozssal temettk mltjukat s jvjûket.
Budapest percek alatt feketbe ltztt. Perceken belûl fekete gyszlobogk lengtek mindenûtt, az ablakokban fekete draprik. Az utck fekete gyszruhkkal teltek meg. Emberek, asszonyok, frfiak, gyerekek mentek az az utcn patakz knnyekkel, nem egyeszer hangosan zokogva. Emberek rztk az klûket az g fel, hangosan tkozdva. Az Oktogon sarkn egy rokkant katona letpte zubbonyt s knykben levgottt csonka karjt mutatva, rjngve kiablta: <Ht ezrt?>
Az utckon ismeretlen , egymst soha nem ltott emberek borultak egyms nyakba, a terek padjain zokogkat vettek krûl vigasztal emberek s az lland s szakadatlan harangzgsban rohant bele a gyszba s ktsgbeessbe ezer pesti rikkancs <Rendkvûli kiads.> A lapok gyszkeretben, mindenki mohn olvasta, amit gyis tudott, mindenkiben fellngolt a tehetetlen dûh, csoportokban vezrcikkeket olvastak fel hangosan...A Mzeum-tren elkezdtk a himnuszt nekelni...s a harangok kongtak, kongtak szakadatlanul, szinte elviselhetetlenûl.
A templomok gyorsan megteltek sr emberekkel, hisz a ktsgbeess mlyn mindnyjan Istenbe prbltaunk kapaszkodni, papok mentek fel a szszkre megkisrelni a lehetetlent, vigasztalni ott, ahol nem volt vigasztals
A vidken ugyanez volt a kp. Harangkongs, gysz s ktsgeess mindenûtt. Nhny klcsapson, kisebb verekedsen kvûl rendzavarsok nem fordultak el, hiszen az sszes italmrsek zrva voltak s minden kzbiztonsgi intzkeds megtrtnt. Csak a harangiok kongtak 10 rtl kezdve mindenûtt, minden vrosban s minden faluban kt rn keresztûl
E sorok rja 14 ves fi volt s negyedikes gimnazista akkoriban. Tz rakor nvnytan ra kezddtt s Kovch Demjn tanr r magas, szikr alakja pontosan jelent meg az ajtban, mint mindng. Felment a katedrra, berta az osztlyknyvet, de nem kezdte el a feleltetst, mint szokta, hanem lehajtott fvel meredt maga el egy hossz percig....s akkor megkondultak a harangok. Kovch Demjn tanr r felllt, odament a trkptarthoz, kivette a trkpet, amelynek fels sarkban mg ez a nv llt:<A Magyar Szent Korona Orszgainak Politikai Trkpe>, s felakasztotta a trkpllvnyra s mindezt egyetlen sz nlkûl, aztn megllt eltte, kiss oldalt, hogy ne takarja el ellûnk, s nzte, olyan arccal, olyan lerhatatlan lgy kifejezssel, amilyet mi mg soha sem lttunk szraz s rkk szilrd arcn. Mi hallos csendben nztûk a trkpet s az eltte ll, szûrkûl haj cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellre s a kvûlrl behallatsz harangzgs ltal mginkbb kimlytett csendben inkbb magnak, mint nekûnk, ennyit mondott: <Consummatum est>
tvenngyen voltunk, tvenngy tizenngy ves magyar fi. A golgota utols szavai utn nem brtuk tovbb, leborultunk a padokra s elkezdtûnk srni. Odakint kongtak a harangok.
Nagymagyarorszg kereztrefeszitsnek napja volt: 1920. jnius 4.
P n t ek .....
.
|