A sz�zadok sor�n a magyar nemzeti c�mernek sok v�ltozata l�tezett. K�l�nb�zõ idõkben, k�l�nb�zõ uralkod�k haszn�lt�k �s alak�tott�k �t saj�t csal�di vagy hatalmi jelk�peikkel. 1896-ban t�rv�nyerejû rendelettel szab�lyozt�k a c�merek alkot�elemeinek elrendez�s�t �s haszn�latukat. Ettõl kezdve a nagy �s a kis c�mer haszn�lata volt elrendelve. A nagy c�mer �sszetett c�mer volt, mely a Magyar Kir�lys�g orsz�gait �s tartom�nyait k�pviselte. Alkot�elemei: bal oldalon Dalm�cia �s Szlav�nia, jobb oldalon Horv�torsz�g �s Erd�ly, m�g legalul Fiume, k�z�pen Magyarorsz�g korona n�lk�li kis c�mere foglalt helyet. E c�mert haszn�lt�k azon miniszt�riumok, melyek hat�sk�re kiterjedt a megnevezett orsz�gokra. A koron�s kis c�mert (mai c�mer) pedig Magyarorsz�g szorosabb �rtelembe vett ter�let�n haszn�lt�k.

Sajn�latos t�nyk�nt �llap�that� meg, hogy nemzeti c�mer�nknek nincs tudom�nyosan megalapozott �rtelmez�se. Minden k�ts�get kiz�r�an meg�llap�that� azonban, hogy fõ alkot�elemeinek eredete az �kori mûvelts�gekhez vezethetõ vissza. Ezek a k�vetkezõk: a c�mer bal oldal�ban helyezkedik el a n�gy piros �s n�gy feh�r s�v. Jobb oldal�n pedig a kettõs kereszt, alatta a korona �s az alatt a h�rmas halom.

A n�gy feh�r s�v piros alapon (vagy ford�tva) idõrendi kialakul�sa �s bizony�that�s�ga: K�r�lbel�l hatezer �vvel ezelõtt Enki a legõsibb sumer v�rosnak, Eridunak volt a fõistene, azaz a b�lcsess�g istene. Anu �s Enlil h�rmass�g�ban uralta Sum�ri�t. Enki nev�t n�gy �kkel �rt�k

 
Az esztergomi oroszl�n - A babiloni pecs�thenger

K�sõbb az akk�dokn�l Ea vette �t Enki szerep�t, akinek szint�n n�gy �kkel �rt�k a nev�t, amint ez a babiloni pecs�ten, jelk�pe, az oroszl�n oldal�n l�that�. Vele szemben Sin istent (alisten) l�tjuk, akinek nev�t h�rom �kkel �rt�k, ezek jelk�pe, a bika oldal�n vannak. Zarathustra a szittya-hun vall�s meg�j�t�ja �s fõt�ltosa volt. B�lcselete j�l ismert a mûvelt vil�gban. Õ k�r�lbel�l 2600 �vvel ezelõtt �lt, �s k�peny�nek szeg�ly�n is n�gy s�v l�that� (Forray Z. felismer�se). N�gy hajl�tott s�v-�v l�that� a cseremisz f�ld�n tal�lt, Kr.u. IX-X. sz�zadi magyar tarsolylemez k�t egym�ssal szembe n�zõ oroszl�nj�nak oldal�n is. Az utols� �v �kszerûen van kik�pezve. N�gy feh�r �s n�gy piros s�v l�that� a XI. sz�zadb�l val� z�szl�nkon is, melyet �rp�d-s�vos z�szl� n�ven ismer�nk. Az esztergomi v�rk�polna egyetlen megmaradt oroszl�nj�nak (falfestm�ny) oldal�n a n�gy s�v vagy �k a h�rmas halommal van egybeszerkesztve.

A h�rmas halom idõrendi kialakul�sa �s bizony�that�s�ga: A Kr.e. 3500 elõtti õsi k�p�r�sokban a h�rmas halom elsõdleges �rtelme a f�ld volt, de haszn�lt�k a hegy �s az orsz�g fogalom jel�l�s�re, �r�s�ra is. A sum�rekn�l ez h�rom �kjell� v�ltozott, m�g az egyiptomiakn�l megmaradt a h�rmas halom alakj�ban. K�lti M�rk K�pes Kr�nik�ja festm�nyeiben is megtal�lhat� a h�rmas halom hol pajzson, hol mellv�rten, hol z�szl�n, mindenkor a kettõs kereszttel a tetej�n. Ha k�zelebbrõl megvizsg�ljuk a maty� h�mz�st, tulip�njai n�melyik�n szint�n a h�rmas halmot l�thatjuk.

A kettõs kereszt idõrendi kialakul�sa �s bizony�that�s�ga: A kettõs kereszt megtal�lhat� az õsi k�p�r�sokban, mint a fõember, fõpap, uralkod�, istens�g jele. Az Als�tat�rlak�n tal�lt korong alak� cser�pen is l�that�. �gyszint�n az egyiptomi �llamf�rfi� Nefer-Yu s�rk�v�n is, ahol a kettõs kereszt egy sz�v alak� "alma" tetej�n van, teh�t ebben az esetben is fõembert jelent. Hasonl� a magyar orsz�galm�hoz, csak a "g�mb" sz�v alak�. Nefer-Yu Kr.e. 2170 t�j�n �lt. Nagy Konstantin (Kr.u. 280?-337), r�mai cs�sz�r szint�n haszn�lta a kettõs keresztet. A magyar Szent Korona Geobic�s (I. G�za kir�lynak v�lt) zom�nck�p�n is l�thatjuk, de az als� v�zszintest a g�r�g Omega helyettes�ti. IV. B�la kir�ly nagypecs�tj�nek h�tlapj�n is a kettõs kereszt van. A rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n a kettõs kereszt a h�rmas halom tetej�n elõsz�r a m�r eml�tett K�pes Kr�nika festm�nyeiben jelent meg, teh�t az 1300-as �vek m�sodik fel�ben. A h�rom fõ alkot�elem; n�gy piros �s n�gy feh�r s�v, a h�rmas halom �s a kettõs kereszt M�ty�s (1458-1490) kir�ly c�mer�ben jelent meg a holl�, az oroszl�n �s a h�rom koron�s fej k�s�ret�ben. A h�rmas halom �s a kettõs kereszt k�z�tti korona k�sõbbi fejlem�ny.

Ahhoz, hogy a c�merekben l�that� alkot�elemeket �rtelmezz�k, tudnunk kell, hogy a c�merek val�j�ban k�p�r�sok. Azokkal alkot�ik valamit mondani, kifejezni akartak. A magyar c�mer nem egy gondolat vagy terv alapj�n k�sz�lt. Kialakul�s�hoz k�zel f�l �vezredre volt sz�ks�g. Az teszi val�ban csod�latoss�, hogy e h�rom õsi k�pjel �rtelmes mondanival�val eggy� �tv�zõd�tt benne. A h�rom fõ alkot�elemnek azonban t�bb �rtelmez�se is lehets�ges.

Kezdj�k a c�mer bal oldal�n l�that� n�gy piros �s n�gy feh�r s�vval. Egyesek v�lem�nye szerint a n�gy "ez�st" s�v piros alapon a K�rp�t-medence n�gy "ez�stfoly�j�t", a Dun�t, Tisz�t, Dr�v�t �s Sz�v�t jelk�pezn�. A baj az, hogy a K�rp�t-medenc�nek �t nagy foly�ja van. Aligha k�pzelhetõ el, hogy a Maros, az Erd�lyi-medence v�zlevezetõje kimaradhatott volna. Ettõl meggyõzõbb eredm�nyre juthatunk, ha az �kori mûvelts�gek eml�tett istens�gei neveinek �r�s�t vessz�k figyelembe. Enki �s Ea isteneknek n�gy �kkel �rt�k a nev�ket. A n�gy s�v a szittya-hun Zarathustra k�peny�nek szeg�ly�n is szerepel, melyek ugyancsak l�that�ak a Szent Koron�n az Atya Istent k�zrefog� ciprusf�kon is. (Forray Z. felismer�se). J�zust, a Fi� Istent k�zrefog� ciprusf�kon h�rom s�v van. A cseremisz f�ld�n tal�lt tarsolylemez pedig azt igazolja, hogy e jelet �rp�d n�pe is ismerte �s haszn�lta. V�g�l e n�gy jelet l�thatjuk az esztergomi v�rk�polna festett oroszl�nj�nak oldal�n. Jogos a feltev�s, hogy e n�gy jel sz�zadokon �t megõrizte Isten, istens�g, fõpap �rtelm�t.

A h�rmas halmot, mint a T�tra, F�tra �s M�tra jelk�p�t szok�s emlegetni. Mivel a h�rmas halmot a f�ld, hegy �s orsz�g �rtelem �r�s�ra haszn�lt�k, de azzal nem jel�lhett�k egyetlen hegytulajdonnev�t sem. Az esztergomi oroszl�n oldal�n a n�gy jel a h�rmas halommal van egybeszerkesztve, s ha a k�t fogalmat egybeolvassuk, akkor megkapjuk az Isten f�ldje, mai �rtelmez�ssel Isten orsz�ga olvasatot.

A harmadik fõ alkot�elem a kettõs kereszt. A kettõs keresztet az Apostoli kettõs keresztnek v�lik - mely c�mer�nkben a h�rmas halomra van helyezve -, mert a magyar kir�lyok az apostoli joggal is fel voltak ruh�zva, a k�t fogalom egybeolvas�s�val megkapjuk az Apostoli Orsz�g olvasatot. Lehets�ges. A korona a h�rmas halom �s a kettõs kereszt k�z� az ezerhatsz�zas �vek v�g�n, az ezerh�tsz�zas �vek elej�n ker�lt. E h�rom jel �sszeolvas�s�val m�r �rtelmesebb olvasatot kapunk:

Az Apostoli Kir�ly Orsz�ga vagy az Apostoli Kir�lys�g. A baj az, hogy a korona t�l k�sõn ker�lt c�mer�nkbe.

l 

A kettõs keresztnek tov�bbi olvasata is lehets�ges. Erd�lyben az enlakai unit�rius templom mennyezet�n van egy festm�ny, melyben rov�s�r�sos sz�veg l�that�. A sz�veg olvasata: Gy az Isten Georgyius Musnai diakon. Egy az Isten, Musnai Gy�rgy diakon. Elgondolkoztat�, hogy Musnai mester mi�rt hagyta el az Egy sz� �r�s�hoz az e betût? Az egy �r�s�ra mi�rt haszn�lta csup�n a rov�s�r�s gy betûj�t, mely a kettõs kereszthez hasonl� jel. T�ny, hogy az "e" a magyar nyelv leggyakrabban haszn�lt mag�nhangz�ja, a rov�s�r�sban el lehetett hagyni akkor is, ha az a sz� kezdõbetûje volt. Azonban, Musnai mester k�vetkezetess�g�be mintha hiba cs�szott volna. Mi�rt �rta ki az e betût az Isten sz�ban? A rov�s gy betûj�vel ugyanis �rhatjuk az egyet, �s az egyetlent is. Ki az egyetlen? Az Isten! Ha teh�t, a kettõs keresztet Isten, a h�rmas halmot orsz�g �rtelemmel egybeolvassuk, ebben az esetben is megkapjuk az Isten Orsz�ga olvasatot.

Az enlakai templom rov�sa

Vissza kell t�rn�nk viszont a n�gy piros �s n�gy feh�r s�v tov�bbi lehets�ges �rtelmez�s�hez. E lehetõs�gnek a XI. sz�zadb�l val� �rp�d-s�vos z�szl� ad alapot, s lehets�ges, hogy a k�vetkezõt kell a legval�sz�nûbb megold�snak tekinten�nk. Hossz� ideig �gy tudtuk, hogy h�t nemzet (t�rzs) k�t�tte a v�rszerzõd�st. Az ut�bbi �vtizedekben sz� esett nyolcr�l, sõt t�zrõl is. Nem lehetetlen, hogy a K�rp�t-medence elfoglal�s�t t�z nemzet hajtotta v�gre, de szinte biztosak lehet�nk abban, hogy a v�rszerzõd�st nyolc nemzet k�t�tte: Megyer, Ny�k, Tarj�n, Jenõ, K�r, Keszi, K�rt �s Gyarmat. A K�rt �s a Gyarmat k�t kis, vagy k�t csonka nemzet volt, melyeket had�szati c�lb�l egybevontak, de a nemzetsz�vets�gben megkapt�k a teljes egyenjog�s�got. Nemzeti c�mer�nk bal fel�n teh�t ennek eml�ke lett meg�r�k�tve. Az sem lehetetlen, hogy �lmos tudatosan v�lasztotta a nyolc nemzet sz�vets�g�t, hogy ezzel z�szl�jukon a n�gy s�v piros alapon jelk�pezhesse az isteni sz�vets�get is.

Amint l�tjuk, nemzeti c�mer�nk fõ alkot�elemeinek t�bbf�le �rtelmez�se is lehets�ges. �ppen ez�rt az elmondottak hiteless�g�t �s v�gleges elfogad�s�t csak a tov�bbi kutat�sok eredm�nyei t�maszthatj�k al� vagy c�folhatj�k meg.

A n�pdal �s n�pzene

"S�rva vigad a magyar", mondj�k. Ropog�s zen�nk, vid�m dalaink mellett ismeretesek a sz�vet t�põ, lelket k�nz� dalok is. �gy van ez m�s n�pekn�l is, hiszen a dal, a zene az emberi l�lek �s �rzelmek term�ke, melyben kifejez�st kapnak �r�meink, b�nataink egyar�nt. A legt�bb dal a f�rfi �s nõ egym�s ir�nti �rzelmeit, a szerelem bonyodalmait �nekli meg �s �nti szavakba. Ezek a v�gy�d�st, a k�ts�get, a bizonytalans�got fejezik ki, �s ez�rt szomor�ak. Ha viszont a v�gy kiel�g�l, a bizonytalans�g megszûnik, akkor a t�pelõd�s is eloszlik, a dal kac�r �s vid�m, n�melykor �nfeledt, a zene ropog�s lesz.

Vannak dalok, melyek �let�nk, �rzelmeink m�s mozzanatait �ntik szavakba, mint p�ld�ul a hazaszeretetet, a hazafis�got. E dalok az eszmeis�g pill�rei, a k�z�ss�gi �let szil�rd kapcsai. �pol�i az egy�v� tartoz�s tudat�nak, a k�z�s sors v�llal�s�nak. Zen�j�k �s szavaik a nyelven t�l magukon viselik a saj�tos n�pi jelleg�nket, �rzelmi �s lelkivil�gunkat, ahonnan fakadtak �s amit egyben tov�bb is mûvelnek.

A n�pdal �s n�pzene teh�t nem mesterk�lt, nem is lehet az, mert az ember �s a k�z�ss�g �rz�seinek �s lelkivil�g�nak legm�ly�bõl j�võ. A n�pdal �s n�pzene n�lk�l�zhetetlen kell�ke a n�pi-nemzeti �letnek. Amely n�p f�ladja n�pzen�j�t, n�pdalait, lemond n�pi mivolt�nak egyik legszembetûnõbb, legalapvetõbb r�sz�rõl, a kov�szr�l, mely n�lk�l fellazul a k�z�ss�gi, a t�rsadalmi �let, �s pusztul�snak indul. A magyars�g ezen �t v�g�re �rt, legjobb esetben a v�ge fel� k�zeledik. Hozzuk vissza n�pdalainkat, n�pzen�nket k�z�ss�gi �let�nkbe, ha magyarok akarunk maradni!

A nemzettudat

A tenni akar�k k�r�ben sokat emlegetik a magyars�g nemzettudat�nak, magyars�gtudat�nak hi�nyoss�g�t, vagy �ppens�ggel teljes hi�ny�t. Ha azonban e hi�nyoss�g orvosl�s�r�l esik sz�, akkor nagyon megoszlanak a v�lem�nyek a teendõket illetõen. L�tezik egy k�d�s elk�pzel�s, hogy a k�rd�s nyitj�t t�rt�nelm�nkben �s saj�tos mûvelts�g�nkben kell keresni, de hogy innen hogyan tov�bb, azt csak n�h�ny m�lyebben gondolkod� ember l�tja. Nem �llunk jobban a nemzettudat tartalmi meghat�roz�s�val sem. Pedig ha nemzeti sorsk�rd�seinket meg akarjuk oldani, akkor annak vil�gos �s �rthetõ megfogalmaz�sa elengedhetetlen k�vetelm�ny. En�lk�l a vaks�t�ts�gben bolyonghatunk csup�n. Tudnunk kell, hogyan jutottunk a mai, kil�t�stalan helyzet�nkh�z, s mit kell tenn�nk ahhoz, hogy elinduljunk a felemelked�s�nkh�z vezetõ �sv�nyeken. �me, a nemzettudat megfogalmaz�sa:

A nemzettudat egy egys�ges �s �tfog�, nemzeti �nismeretbõl t�pl�lkoz� k�z�ss�gtudat. Az egy�v� tartoz�s, az egym�sra utalts�g tudata, mely k�pess� tesz �s erõt ad arra, hogy egym�st megv�dj�k �s v�llaljuk a k�z�s sorsot. Egy n�p, melynek ilyen nemzettudata van, k�pes megoldani nemzeti sorsk�rd�seit.

Az �jkõkorban a term�kenys�gi vall�s volt az akkori k�z�ss�gekben a l�t, a megmarad�s vez�reszm�je, melynek megtestes�tõje a term�kenys�g istennõje (a magyar Boldogasszony) volt. A kir�lys�gok �s cs�sz�rs�gok kor�ban az uralkod�hoz val� hûs�g volt a k�z�ss�get �tfog� �s ir�ny�t� eszme. A nemzeti t�rsadalmak kifejlõd�s�vel pedig a nemzeti vez�reszme emelkedett eszm�nyi magaslatba, s lett a n�p, a t�rsadalom boldogul�s�nak kulcsa �s õrangyala.

Teh�t a nemzeti �nismeretbõl kimûvelõdõ t�rsadalmi vez�reszme nem m�s, mint az anyag, a l�t, a biztons�g, a k�zerk�lcs �s boldogul�s õre, eszmei v�delmezõje. Ahol nincs egy, a t�rsadalmat �tfog� vez�reszme, a k�z�ss�g egyedeire bomlik, a polg�r elvesz�ti az egy�v� tartoz�s tudat�t, k�ptelenn� v�lik a k�z�s �gyek v�delmez�s�re, �s sorsa a teljes kiszolg�ltatotts�g lesz.

Ahhoz, hogy a t�rsadalom kiegyens�lyozott �letet �ljen �s a polg�r biztons�gban �rezhesse mag�t, a k�vetkezõ n�gy t�nyezõnek kell jelen lenni a k�z�ss�gi �letben: a. testi k�zels�g, b. a k�z�s nyelv, c. az egys�ges �s j�l megalapozott nemzeti �nismeret, d. a nemzeti �nismeretet �tsz�võ m�lys�ges istenhit. Nem lehet fontoss�gi sorrendben felsorolni e t�nyezõket, mert egy�ttessen alkotj�k az eg�szet. Azon t�rsadalom, amelyikbõl ak�rcsak egy is hi�nyzik, mank�kon j�r �s pusztul�s a sorsa, mert nem forrhat ki a j�võj�t �p�tõ �s v�delmezõ t�rsadalmi vez�reszme.

Napjaink hallatlan anyagi fejletts�ge a k�z�ss�gi munka eredm�nye. A k�z�ss�g teremti azon lehetõs�geket, melyeket az egy�n kihaszn�lhat boldogul�sa �rdek�ben. Ez k�l�nben a k�z�ss�g �rdeke is. Egy gazdag, j�m�d� t�rsadalom gazdag polg�rokb�l tevõdik �ssze. Az egy�nnek teh�t mindenk�ppen v�delmeznie kell a k�z�ss�g �rdekeit, mert azzal saj�t �rdekeit v�delmezi. A t�rsadalmi vez�reszme n�lk�l nem l�tezhet, nincs eg�szs�ges, �leterõs �s kiegyens�lyozott k�z�ss�g.

Sz� esett a nemzeti �nismeretrõl, melybõl kimûvelõdik, kibontakozik a nemzeti vez�reszme. Igen, csakhogy a nemzeti �nismeret nem �nmag�t�l keletkezik, hanem valamibõl ered. Mibõl? A nemzet m�ltj�nak ismert�bõl, a t�rt�nelm�bõl! A t�rt�nelmet a t�rt�net�r�k �r�k�tik meg az ut�kor r�sz�re. Nem mindegy teh�t, hogy kik �rj�k a t�rt�nelmet. A magyar t�rt�net�r�st a nemzetelleness�g jellemzi. Tele van t�ved�sekkel, tudatos ham�s�t�sokkal, �s nem utols� sorban lekicsinylõ, megal�z� t�telekkel, melyek m�rgezik a nemzeti lelk�letet, torz�tj�k az �nszeml�letet, tomp�tj�k a tudatot, meggyilkolj�k a nemzet ir�nti szeretetet. E t�rt�net�r�st terheli a felelõs�g az�rt, hogy a nemzeti �nbecs�l�snek m�g az �rny�k�t is ki�lt�k a magyars�gb�l. Ahhoz, hogy helyzet�nk�n v�ltoztatni tudjunk, t�rt�net�r�sunkat nemzetk�zpont�v� kell tenn�nk, �s meg kell tiszt�tanunk mindazon k�ros kacatt�l, amelyet az elm�lt sz�zadok sor�n az idegen �rdekek r�vakoltak.

Nyilatkozatok a magyar nyelvrõl

(Kivonat: Forrai S�ndor K�skar�csonyt�l s�lvester estig c�mû k�nyv�bõl. M�zs�k K�zmûvelõd�si Kiad�, 1985.)
"Amikor a magyars�g k�r�ben is meghonosodott a latin betûs �r�s, kb. 12 hangunkra nem volt betû. Ennek k�vetkezt�ben a magyar nyelvet e betûkkel csak neh�zkesen lehetett lejegyezni. Csaknem ezer �vig kellett k�nl�dni helyes�r�sunkkal, m�g v�gre rov�s�r�sunk logik�j�hoz (�sszerûs�g�hez) hasonl�an kialakult a mai fonetikus (hangtani) helyes�r�s. J�l t�kr�zik a neh�zs�geket a k�z�pkori rov�s�r�sos �b�c�k latin betûs �t�r�sai, valamint a r�gi napt�rak �s k�dexek (r�gi k�nyvek) azon szavai, amelyekben a hi�nyz� latin betûket igyekeztek p�tolni valahogyan. Ez a mai szemnek �s �rtelemnek eg�szen furcsa �r�sk�pet eredm�nyezett. Rov�s�r�sos napt�runkban p�ld�ul a k�vetkezõ n�h�ny sz� �ppen �gy szerepel, ahogyan ma is ejtj�k õket: p�sp�k, gy�m�lcs, szent, asszony, Erzs�bet, Egyed, Gyergy vagy Gy�rgy. Latin betûs nyelveml�keinkben pedig �gy: pispek vagy pyspek �s puespoec, gimilc, zenth vagy scent, azzon vagy asson, Ersebet vagy Erzebeth, Eged, Georgh vagy Gorg, illetve Gerg. R�gi csal�dneveink �n. hagyom�nyos �r�sm�dja sem valami elõkelõs�get takar, csup�n nyelv�nk k�zdelm�t a latin betûkkel.: a "ty" az 1483-b�l val� �n. nikolsburgi rov�s-�b�c� �t�r�s�ban "thy" (az y-t i-nek kell olvasni) szerepel, innen a Batthy�ny csal�dn�v �r�sm�dja. De �rt�k "tj"-nek is. A zs=ss, az � �s õ=ew, ez�rt Dezsõfi is csak Dessewffy-nek, T�r�k csak Thewrewk-nek �rhatta nev�t.

Az erd�lyi Telegdi J�nos 1598-ban �rta meg a Rudiment�t, azaz rov�s�r�sos tank�nyv�t azzal a c�llal, hogy �jb�l elterjessze a rov�s�r�st, mert amint �rja: "egyed�l ez alkalmas a magyar nyelv jegyz�s�re."

(A magyar ember teh�t soha nem besz�lt �gy, amint arra a latin betûs nyelveml�keinkbõl k�vetkeztetni lehet. Radics G�za.)

Kosztol�nyi Dezsõ

A v�rtan�k nyelv�rõl

Egy �jult �s szomor� d�lut�non olvastam valami cseh falragaszt, melyben az �ll, hogy a magyaroknak m�r nincs semmij�k, csak fokosuk, hegyesre p�d�rt, vill�s bajuszuk �s paprik�juk. V�ltig hozz� szoktam m�r az ilyesfajta s�rteget�sekhez. Al�zatosan �s szel�den fogadtam ezt is, �n, a magyar, aki fokost csak nagyon ritk�n viselek, fontosabb irodalmi f�lolvas�saimkor, bajuszt mind�ssze m�sf�lnapig hordtam, egyetlenegyszer, a borb�lysztr�jk idej�n, paprik�val sem igen �lek. Eltettem teh�t a b�kot a t�bbi b�k k�z�, lepr�seltem, mint egy eml�ket 1919-bõl. Ha nincs fokosom, bajuszom �s paprik�m, legal�bb ez a souven�r-em maradjon meg.

Aznap este azonban a v�letlen j�t�kony �s vigasztal� szesz�lye kezembe adott egy k�nyvet, Frankl �goston Lajosnak, a cseh sz�let�sû �s cseh anyanyelvû k�ltõnek �n�letrajz�t, aki 1836-ban, a nagyh�ten felkereste a vatik�ni k�nyvt�rban monsignore Mezzofantit. Az olasz b�boros, a f�ldgoly� legnagyobb nyelvi l�ngesze, aki hatvan nyelven �rt �s besz�lt, hosszasan �s sz�vesen elcsevegett a csehorsz�gi k�ltõvel. Term�szetesen, a nyelvekrõl folyt a t�rgyal�s. Azt k�rdezte a k�ltõtõl, mi�rt nem �r cseh nyelven, mire ez azt v�laszolta, hogy akkor nem lenne k�z�ns�ge. A besz�lõk k�l�nben �tpercenk�nt v�ltogatt�k a nyelveket, n�met�l kezdt�k, cseh�l folytatt�k, �s a h�berrel fejezt�k be. A v�letlen �gy akarta, hogy Mezzofanti, aki vatik�ni k�nyvt�rban csak b�boros �s k�nyvt�rnok volt, de a tudom�nyban a nyelvek p�p�ja, ez alkalommal egym�s ut�n nyilatkozott a cseh �s magyar nyelvrõl, s az ut�bbir�l val� �nk�ntes nyilatkozat�t, melyet eddig sehol sem k�z�ltek magyarul, �ppen e cseh sz�let�sû �s anyanyelvû k�ltõ �rta le. A kijelent�st, melyet al�bb sz� szerint val� ford�t�sban teszek k�zz�, rendk�v�l �rdekesnek �s becsesnek tartom, nemcsak a mai cseh-magyar torzsalkod�s miatt, de az�rt is, mert p�ratlan �s p�rtatlan zseni tette, aki t�bbek k�zt cig�nyul, koptul, kurdul is foly�konyan besz�lt, s ismert minden nyelvj�r�st �s hang�ramlatot. A b�beli zûrzavar, mely mindny�junkat nyûg�z, az õ vill�ml� agyvelej�ben eloszlott. T�nem�nyes r�vid idõ alatt tanult meg egy-egy nyelvet, t�k�letesen, hiszen amelyre r�n�zett, azt t�bb� nem felejtette el, el�g volt hozz��rnie egy nyelvtanhoz, hogy azonnal v�rr� v�ljon benne a szab�ly �s g�tl�s n�lk�l val� eml�kezet�ben meggy�keresedjen az idegen sz�. Amit egy nyelvrõl �ll�t, azt el kell hinn�nk, az ex cathedra hangzik el. Õ itten a szaktekint�ly.

"Tudja - mondta besz�lget�s sor�n -, melyik nyelvet tartom az olasz �s g�r�g ut�n, minden m�s nyelv elõtt, legink�bb dallamosnak �s versel�s szempontj�b�l a legink�bb fejlõd�sre k�pesnek? A magyart. Ismerem n�h�ny �j k�ltõj�ket, n�h�ny vers�ket, melyek dallamoss�gukkal meglepnek. �gyeljen, ebben a nemzetben egyszerre csak fel fog t�nd�k�lni egy k�ltõi l�ng�sz, �s n�zetemet igazolni fogja. A magyarok, �gy l�tszik, m�g nem is tudj�k, micsoda kincs lakozik nyelv�kben."

Vajon kit olvashatott akkoriban a monsignore? V�r�smarty Zal�n fut�sa 1832-ben jelent meg, de csak nyolcvan elõfizetõje akadt, itthon is alig ismert�k m�g, nem val�sz�nû, hogy eljutott volna kezeihez, Csak az akkori fiatalokat lapozgathatta. Csokonai Vit�z Mih�lyt, Kisfaludy S�ndort, Berzsenyi D�nielt. Igen, az olasz pap a s�rk�vekkel kirakott vatik�ni k�nyvt�rban, r�gi f�li�nsok �s halotti papiruszok k�z�tt meg�lmodta V�r�smarty Mih�lyt a dallamos ork�njaival �s �gig zengõ szenved�ly�vel, j�solt Petõfirõl, Aranyr�l, �s l�tta a magyar nyelv v�gtelen, soha meg nem szakad� �tj�t. J�lesik ezt eml�kezet�nkbe id�zni ma, mikor minden �ldott nap puskatussal verik �s bottal, s�val, k�t�llel szelid�tik azokat, kik magyarul besz�lnek. Tudj�k meg mindannyian, hogy kir�lyi kincset hordoznak magukban.

K�nnyes �r�mmel tov�bb�tom ezt a h�rad�st, �n, ki a v�rtan�k nyelv�n �rok.

(Pesti Napl�, 1919. febru�r 23-�n.)

A magyar nyelv eredetis�g�r�l

(Kivonat: Berzsenyi D�niel Pr�zai Mûvei, Sz�pirodalmi K�nyvkiad�, 1985. 281. oldal.)

R�g�ta gyan�s l�v�n elõttem az a r�gi elõ�t�let, mely szerint t�bbnyire azt hitt�k, hogy mindazon szavaink, amelyek az idegenekhez hasonl�tanak, k�lcs�nzetek �s idegenek, arra hat�roztam magamat, hogy n�mely szavaink sz�rmazatj�t minden figyelemmel megtekintsem, s nyelv�nk becs�let�t e r�szben is oltalmazzam.

Vizsg�lataimnak elsõ t�rgyai val�nak azon fizikai (t�rgyi) dolgoknak nevei, melyek term�szet szerint az embereknek �s besz�dnek legelsõ, legsz�ks�gesebb objektumai (t�rgyai) voltak, mint: f�ld, v�z, tûz, nap, stb., melyeknek hihetõk�ppen legelsõbb ad�nak nevezeteket az elsõ emberek.

Bukdoz�saim haszon n�lk�l nem maradtak, sõt �r�mmel tapasztaltam, hogy minden�tt t�bbet tal�ltam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar �ltall�ttam azt, hogy a magyar nyelv t�n az eg�sz �vil�g nyelveinek gy�kere �s anyja; mert nyilv�n tapasztal�m azt, hogy legk�z�ns�gesebb term�szeti t�rgyoknak nevezetei nemcsak az igen rokon d�li �s keleti, de m�g az eg�szen idegennek v�lt eur�pai nyelvekben is �ltal�ban magyar gy�kerekb�l lehet sz�rmaztatni, ...

Kõr�si Csoma S�ndor 1832. �pr. 30-�n Neumann b�r�hoz, az akkori londoni osztr�k-magyar k�vetnek �rt level�ben �rja:

"... ha majd a magyar tud�sok a szanszkrit irodalom bõvebb ismereteire tesznek szert, csod�lkozandnak azon, mekkora rokons�g van e r�gi nyelv �s a mi anyanyelv�nk k�z�tt. A magyars�g sok r�gi eml�ke megtal�lhat� itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma m�r hi�ba keres�nk."

(Marton Veronika: Kõr�si Csoma S�ndor megk�vet�se. Tur�n, 2000. febru�r - m�rcius.)

Sir John Bowring: A magyarok k�lt�szete (Poertry of the Magyars)

Magyarorsz�g �s Erd�ly nyelv�nek �s irodalm�nak v�zlatos ismertet�s�vel.
John Bowring angol nyelv�sz, mint Mezzofanti sok nyelvet besz�lt. K�zt�k a magyart is. 1830-ban egy magyar verses k�tetet adott ki angol ford�t�sban, melynek az elõszav�ban a k�vetkezõket �rta:

"A magyar nyelv t�voli �s mag�nyos. Pontos meg�rt�s�hez m�s nyelvek tanulm�nyoz�sa rendk�v�l csek�ly haszonnal j�r. L�nyeg�ben saj�t �ntõform�j�b�l ker�lt ki, kialakul�sa �s fel�p�t�se b�zv�st oly korszakra tehetõ, amikor a mai eur�pai nyelvek t�bbs�ge vagy nem is l�tezett, vagy nem hatott a magyarlakta t�rs�gre."

(John Bowring, 1830, Poetry of the Magyars, Preface, VI. - Dr V�gv�ri J�zsef ford�t�sa).

Az eredeti angol sz�veg:

"The magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region."

V�rszerzõd�s

Elbesz�lõ: T�bb adat utal arra, hogy �lmos n�pe m�r a nyolcsz�zas �vek k�zepe t�j�n szemet vetett a K�rp�t-medenc�re. Nem lehetetlen, hogy a 862-es hadj�rat egyik c�lja Pann�nia felder�t�se volt, ismerked�s a tereppel, valamint az �reg f�ldr�sz erõviszonyainak felm�r�se.

A K�rp�t-medence nagy r�sz�t idegenek tartott�k hatalmukban. Pann�ni�t, a Dun�nt�lt a frank cs�sz�r, a Tisz�nt�l d�li r�sz�t �s Erd�lyt pedig a bolg�rok birtokolt�k. Csak a Duna-Tisza k�z�n �lõ avarok, j�szok �s az õsparaszts�g volt f�ggetlen. Ezek a sz�kelyekkel egy�tt sz�vets�gben �lltak �lmos nagyfejedelemmel. K�z�sen tervezt�k a bolg�r h�dolts�g alatti ter�letek felszabad�t�s�t. A felk�sz�l�st a nagy v�llalkoz�sra m�r a 870-es �vek v�g�n, a 880-as �vek elej�n megkezdhett�k. A szekerek rendbet�tel�hez, a tartal�k �jak �s ny�lvesszõk elk�sz�t�s�hez, a nagymennyis�gû vas olvaszt�s�hoz �s feldolgoz�s�hoz �vekre volt sz�ks�g.

A nagy v�llalkoz�s siker�t politikailag is elõ kellett k�sz�teni. 892-ben Arnulf cs�sz�rral k�t�ttek sz�vets�get a morv�k megrendszab�lyoz�s�ra. Biz�nc sz�vets�g�t is ebben az �vben kerest�k, de Le� cs�sz�r ezt visszautas�totta. 894-ben azonban Biz�nc k�rte õseink sz�vets�g�t a bolg�rok ellen. Az t�rt�nt ugyanis, hogy a fiatal �s �leterõs Simeon lett a bolg�r c�r, aki szorongatni kezdte a biz�nci v�geket. �gy j�tt l�tre a sz�vets�ges viszony az akkori vil�g k�t nagyhatalm�val, ami elengedhetetlen felt�tel volt a nagy v�llalkoz�s sikeres kivitelez�s�hez.

A K�rp�t-medence avarjai, sz�kelyei �s õstelepes parasztjai el�rkezettnek l�tt�k az idõt, hogy megszabaduljanak idegen elnyom�ikt�l. K�veteket k�ldtek �lmos nagyfejedelemhez, hogy s�rgess�k a hadmûveletek megkezd�s�t.

(Sz�nhely: Az etelk�zi haza nagyfejedelmi palot�ja vagy ny�ri s�tora el� k�vetek �rkeztek a K�rp�t-medenc�bõl: avar, sz�kely �s õsmagyar. Ruh�zatuk: Az avar� a korabeli �lt�zet, a sz�kely� a sz�kelyharisnya, az õsmagyar� a bõgatya �s bõing.)

Testõr: �llj! Kik vagytok?
Sz�kely: Testv�reitek vagyunk. Atilla kir�ly õsi f�ldj�rõl j�tt�nk, a magyarok b�lcs ur�hoz, �lmos kend�hez.
Testõr: (besz�l �lmoshoz). K�vetek �rkeztek Atilla kir�ly f�ldj�rõl. Bebocs�t�st k�rnek Hozz�d, Uram!
�lmos: Testv�reink?! Atilla f�ldj�rõl? L�pjetek beljebb! T�st�nt! (A k�vetek bel�pnek, �s m�lyen meghajolnak a tr�nj�n �lõ kende elõtt).
Sz�kely: Szeretettel �s tisztelettel k�sz�nt�nk, magyarok b�lcs �s igazs�gos Ura.
�lmos: A magyarok Istene hozott benneteket. Mi j�ratban lenn�tek?
Sz�kely: Nagy Urunk! Atilla kir�ly f�ldj�n, a magyars�g õsi �r�k�n idegen az �r.
Avar: A bolg�rok ny�lvesszõi suhognak a Tisza t�j�n. A Duna ment�n a frank cs�sz�r katon�i porty�znak. Pann�nia nyugati v�gein a szl�vok gar�zd�lkodnak. Kov�csaink a h�d�t�knak k�sz�tik a j� ac�lkardokat �s ny�lhegyeket.
Õsmagyar: A magyar paraszt nekik arat. A hal�sz nekik veti h�l�j�t. �v�k a leg�zletesebb falat. V�llaink mind jobban roskadoznak a teher alatt. Nem b�rjuk m�r sok�ig.
Sz�kely: Hozz�d j�tt�nk, Urunk! Seg�ts�gedet k�rj�k. Isten�nk is �gy akarja, hogy a Duna-Tisza t�j�n magyar legyen az �r!
Õsmagyar: Atilla �r�k�t m�r õsidõk �ta mûveli n�p�nk! A vizek, az erdõk, a hegyek gazdags�ga a mi n�p�nket illeti! A Te vit�z harcosaid fegyverei v�delme alatt ism�t szabadok �s boldogok lehet�nk.
Avar: Kov�csaink, mestereink elk�sz�tett�k m�r a fegyvereket. Harcosaink gondosan elrejtett�k mind. Csak R�tok v�runk, Uram! Ha harcosaid megjelennek a K�rp�tok gerincein, mind egy sz�lig fegyverbe �llunk!
�lmos: �reg vagyok �n m�r, testv�reim, izmaimban fogyt�n az erõ. A bolg�r meg magunkfajta kem�ny, harcos n�p. De fiam, a fiam, �rp�d, kiv�l� hadvez�r, uralkod�nak sz�letett. (a testõr�kh�z) Sz�ljatok csak �rp�dnak! H�vj�tok be hozz�m!
Testõr: �rp�d! �rp�d! Urunk, aty�d hivat! (�rp�d bel�p Bog�t, Csaba �s Zombor t�rsas�g�ban. Meghajtj�k fej�ket �lmos elõtt).
�rp�d: Parancsodra, aty�m.
�lmos: (A k�vetek fel� int fej�vel). Testv�reink. Pann�ni�b�l �rkeztek. Seg�ts�g�rt j�ttek.
Sz�kely: (�rp�dhoz). Az õsi f�ldet idegen h�d�t�k bitorolj�k. N�p�nk az õ j�rmukat h�zza.
Õsmagyar: �v�k k�t kez�nk munk�j�nak gy�m�lcse. Verejt�k�nk, f�rads�gunk az õ tarsolyukban v�lik aranny�. Ezt nem tûrhetj�k tov�bb!
Avar: Vezesd hadaidat a K�rp�tok b�rceire! A havasokon t�l, a nagy magyar medenc�ben lesz helye asszonyaitoknak, gyermekeiteknek, �llataitoknak. Megf�r�nk b�kess�gben.
�rp�d: Szomor� h�rt hoztatok õseink f�ldj�rõl, melyhez oly sok dicsõs�g, verejt�k �s v�r tapad. Ahol ezer �vek �ta magyar dal csend�l az any�k ajk�n. (f�l-al� j�rk�l, gondolkodik). A magyart az Isten szabadnak teremtette! Nem lehet szolga saj�t f�ldj�n! (szinte �nmag�nak mondja) Magamhoz h�vatom a testv�rnemzetek hork�it. K�z�s erõvel verj�k ki az ellens�get Pann�ni�b�l! K�veteket k�ld�k Elõdh�z, Tashoz, Hub�hoz �s a t�bbiekhez. (Izgatottan) Bog�t, Csaba, Zombor induljatok azonnal, h�vj�tok hozz�m a testv�rn�pek hork�it. (a fut�rok elmennek. �rp�d a k�vetekhez sz�l) Ti pedig pihenjetek meg, mert nagy feladat v�r r�nk. (Szolg�l�khoz) �telt, italt adjatok nekik! (A k�vetek �s szolg�l�k kimennek).
Elbesz�lõ: Bog�t, Csaba �s Zombor m�g n�h�ny k�ld�ttet v�lasztott, azut�n t�zes parip�ikon k�l�n-k�l�n elv�gtattak a testv�rnemzetek sz�ll�ster�letei ir�ny�ba. A hork�k lelkesen fogadt�k a r�g v�rt h�rt, �s a k�ld�ttekkel egy�tt nyomban �tra keltek.
Testõr: (jelenti �rp�dnak) Meg�rkeztek a testv�rn�pek hork�i!
�rp�d: Engedd be õket! Gyorsan! Gyorsan! (A hork�k bel�pnek �s egym�s mell� �llnak. Meghajtj�k fej�ket. A sz�kely, avar �s õsparaszt is bej�n). Rossz h�reket hallottunk Pann�ni�b�l. Testv�reink �let�t (a k�vetekre n�z) idegen h�d�t�k sanyargatj�k. Ezt nem engedhetj�k tov�bb! Becs�let�nket nem szennyezheti a gy�vas�g!
Hork�k: �gy van! �gy van!
�rp�d: Testv�reim! Itt az ideje, hogy rendet teremts�nk õseink f�ldj�n. Ahogy legjobbjaink, Atilla �s Baj�n kir�lyok tett�k. B�zzunk az isteni gondvisel�sben �s fegyvereink erej�ben, ha mindny�jan �gy akarjuk, akkor a Turul õrk�dik majd ism�t a K�rp�tok b�rcein.
Mind: �ljen! �ljen!
�rp�d: K�vettek-e h�t mindny�jan?
Mind: Mind egy sz�lig!
�rp�d: Esk�szt�k-e a V�r erej�vel, hogy k�z�s hat�rozatainkat �s fogadalmainkat velem egy�tt hûen betartj�tok?
Mind: Esk�sz�nk!
�rp�d: (a testõrh�z) Sz�lj a fõt�ltosnak! Hozzon bort �s kup�t!
Elbesz�lõ: A Kr.e. V. sz�zadban a g�r�g t�rt�net�r�, H�rodotosz ekk�pp �rta le a v�rrel tett esk�t a szitty�kr�l sz�l� munk�j�ban:
"Egy nagy agyaged�nyt borral t�ltenek meg, az esk�tevõk k�ssel vagy �rral kiss� megsz�rj�k karjukat, n�h�ny csepp v�rt eresztenek a borba; majd egy kardot, n�h�ny ny�lvesszõt, egy harci b�rdot (fokost) �s egy d�rd�t tesznek a kever�kbe, mik�zben im�kat mondanak; v�g�l a szerzõdõ felek isznak az ed�nybõl, ezt teszik az õket k�vetõk vez�rei is."
(A fõt�ltos bel�p a kup�val, borral �s k�ssel.)
�rp�d: (a fõt�ltoshoz) Istennek szolg�ja, a tudom�nyok mûvelõje, n�p�nk testi-lelki gondoz�ja, az�rt hivattalak, mert esk�t k�v�nunk tenni, �s Isten �ld�s�t k�rj�k v�llalkoz�sunkra.
Fõt�ltos: (bort �nt a kup�ba �s �rp�dnak adja a k�st.) Ti�d a tisztelet, �rp�d. (�rp�d megsz�rja karj�t, v�r�t a borba cseppenti. Õt k�vetik a hork�k, akik a k�s �tad�sakor egym�st n�ven sz�l�tj�k.)
Fõt�ltos: (a kup�t fejmagass�gba emeli) Magyarok nagy Istene! A vil�g Teremtõje! Adj erõt n�pednek �s azoknak, akik sz�ned elõtt v�rrel pecs�telt esk�vel tesznek fogadalmat, hogy egym�shoz hûek maradnak, �s v�llalkoz�sukra �ld�sodat k�rik. Vezesd gyõzelemre n�pedet. Add, hogy az õsi f�ldet ism�t beragyoghassa a dicsõs�g �s szabads�g mennyei f�nye. Adj erõt azoknak, akik zsarnoks�gban szenvednek. �raszd el sz�v�ket �s lelk�ket rem�nnyel �s bizakod�ssal, mert k�zeleg a szabads�g napja. Titeket, akik v�retekkel tesztek fogadalmat, esk�t�k �r�k hûs�gre k�telez egym�s �s n�petek ir�nt. Teremtõ Isten�nk, adj erõt az esk�tevõknek fogadalmaik betart�s�hoz, �s k�rj�k �ld�sodat v�llalkoz�sukra!
Mind: �gy legyen! (a fõm�gus �tadja a kup�t �rp�dnak)
�rp�d: (a kup�t v�llmagass�gba emeli) Elfogadtok-e szabad akaratotokb�l fejedelmeteknek?!
Mind: El! �ljen! �ljen �rp�d! (�rp�d iszik �s �tadja a kup�t Elõdnek, aki azt v�llmagass�gba emeli. Ezt teszik az õt k�vetõk is.)
Elõd: Ameddig �l�nk �s ut�daink �lnek, mindig �rp�d ivad�k�b�l legyen fejedelm�nk!
Mind: �ljen! �ljen!
Kund: A k�z�s erõvel szerzett vagyonb�l mindenki r�szesedjen!
Mind: �ljen! �ljen!
Ond: Azon hork�k, akik szabad akaratukb�l v�lasztott�k �rp�dot urukk�, sem maguk, sem fiaik a kir�lyi tan�csb�l �s az orsz�g tiszts�geibõl ki ne z�rassanak!
Mind: �ljen! �ljen!
Tas: Azoknak, akik megszegn�k �rp�dnak tett esk�j�ket, �s egym�s k�zt visz�lyt sz�tan�nak, omoljon v�r�k, mint ahogy a mi�nk omlott az esk�ben!
Mind: �gy legyen!
Huba: Ha �rp�d fejedelem, vagy ut�dai esk�j�ket megszegn�k, �r�k �tok s�jtsa õket, omoljon v�r�k!
Mind: �gy legyen! (�rp�dot pajzsra emelik.)
�rp�d: Testv�reim! Fegyvereiteket tarts�tok j� �llapotban. Asszonyaitokat, gyermekeiteket k�sz�ts�tek fel az �tra. Minden csal�dnak legyen bõs�ges �lelme, s�ja �s friss v�z a t�mlõben. �llataitokat terelj�tek a gy�lekezõhelyre. A tavaszi esõz�sek ut�n indulunk. Ir�ny a K�rp�tok hegyl�ncai!
Mind:

�rp�d ap�nk ne f�ltsd õsi nemzeted,
Nem veszhet el, ha eddig el nem veszett.
Hervad r�gi b�nk �s b�natunk,
Ej, haj, �jra �l�nk, vigadunk.

Tud szeretni a magyar sz�v igaz�n,
Kit szeretne, ha t�ged nem, szent haz�m.
Hervad r�gi b�nk �s b�natunk,
Ej, haj, �jra �l�nk, vigadunk.