R�zsa Ign�c dr. a „Magyar H�rlap” egyik tavalyi (1932. m�rc. 19.) sz�m�ban, amely nem r�giben v�letlen�l ker�lt kezeim k�z�, azt �ll�tja, hogy Erd�ly kereszt�ny �slak�i zsid�k voltak, mely �ll�t�s k�ptelens�g�t sz�nd�kszom az al�bbiakban kimutatni.

Az eml�tett cikk Indig Ott� sz�ndarabj�val kapcsolatban a torock�i menyasszony sz�rmaz�s�r�l mond el egyet-m�st s fejteget�seiben v�g�l oda lyukad ki, hogy „Magyarorsz�g ter�let�n (vagyis Erd�lyben) az els� kereszt�nyek P�l apostol t�r�t�sei folyt�n zsid�k voltak, teh�t �slakosok, az �vsz�zadokkal k�s�bb jelentkez� hunokkal �s k�zel 900 esztend�vel k�s�bb letelepedett h�d�t� magyarokkal szemben.”

Ebben a leg�jabb szellemt�rt�neti �t�rt�kel�sben a cikk�r� Sz�kely S�ndornak „Az unit�rius vall�s t�rt�nete” c. munk�j�ra t�maszkodik, amely t�bb, mint 90 �vvel azel�tt (1839) Kolozsv�rott Stein J�nos kiad�s�ban jelent meg. A cikk�r� szerint Sz�kely S�ndor az erd�lyi unit�riusok �seinek azokat a zsid�kat tartja, akik Jeruzs�lem elpuszt�t�sa ut�n a gy�l�lt r�mai iga al�l olyan tartom�nyokba menek�ltek, amelyek m�g nem voltak R�ma uralma alatt. Erd�lyben ezek a zsid�k Deceb�l d�k kir�ly uralkod�sa idej�ben, a Kr. u. els� sz�zad v�g�n telepedtek le. „P�l apostol — �rja Sz�kely S�ndor el�bb eml�tett m�v�ben — mikor Illin�ig hintette el J�zus evang�lium�t, az erd�lyi zsid�kat is megl�togatta, hogy azokat az Apostoli Cselekedetek meghagy�sa szerint Krisztusnak megnyerje.” Elmondja m�g tov�bb, hogy Deceb�l a zsid�kat nagyon sz�vesen fogadta �s szabads�got adott nekik v�rak �s v�rosok �p�t�s�re. Fridwalszki „Mineralogia Transsylvaniae” c. m�v�re t�maszkodva azt is megeml�ti, hogy Decebal a zsid�kat b�ny�szatra alkalmazta.

A k�t ut�bbi adatban rejl� ellent�t m�r mag�ban v�ve is �vatosabb� tehette volna a h�rlapi cikk �r�j�t k�vetkeztet�seiben. Abban az id�ben ugyanis a b�nyamunk�ra val� alkalmaz�s rabszolgamunka volt s ez, meg a sz�ves fogadtat�s �s a v�ros�p�t�st illet� szabadalom k�zt igen nagy a t�vols�g. De m�g m�s vissz�ss�gok is mutatkoznak ez �jfajta szellemt�rt�neti �t�rt�kel�s k�r�l.

A zsid�k t. i. csak Jeruzs�lemnek Kr. u. 70-hen t�rt�nt elpuszt�t�sa ut�n v�ndorolhattak Erd�lybe, amint Sz�kely S�ndor is �rja „Az unit�rius vall�s t�rt�net�”-ben, Kr. u. az els� sz�zad v�g�n. �gy azonban semmik�ppen sem tehette n�luk tisztelet�t Sz. P�l, mert ez az apostol 65-ben j�rt Eur�pa kelet�n s innen Korinthuson �t R�m�ba hurcolt�k, ahol 67. j�nius 29-�n mint r�mai polg�rt pallossal v�gezt�k ki. �gy teh�t, ha Sz. P�l csakugyan megfordult D�ci�ban (Erd�lyben), akkor a zsid�k m�g nem voltak ott, mikor pedig Erd�lyben letelepedtek, akkor meg m�r Sz. P�l nem lehetett ott, mivelhogy a f�nt eml�tett napon j�val kor�bban az �gi haz�ba k�lt�zk�d�tt.

Ha a k�ts�ges nemzetis�g� d�kok csakugyan a mai ol�hok (d�ko-rom�nok) �sei voln�nak, akkor nyilv�n ebb�l az id�b�l sz�rmazik az ismeretes k�zmond�s: ott hagyta, mint Sz. P�l az ol�hokat.

A t�rt�neti adatok felhaszn�l�s�n�l m�g mulats�gosabb az a d�lib�bos nyelv�szked�s, amellyel a h�rlapi cikk az egyes erd�lyi helynevek zsid� eredet�t bizony�tgatja. Hogy egy sz�zaddal ezel�tt a n�hai j� aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor k�lt�i k�pzel�ereje a Horv�th Istv�n�val azonos sz�rmaztat�sokra t�vedett, ezt m�g meg lehet �rten�nk, de hogy R�zsa Ign�c �r is egy h�ron pend�l az � nyelv�szeti d�lib�bjaikkal, ez azt tan�s�tja, hogy a Magyar H�rlap t�j�k�n a nyelvtudom�ny berkeiben zavaros �llapotok uralkodnak.

Hogy n�h�ny p�ld�t is eml�ts�nk, a cikk�r� szerint Thorock� neve zsid� eredet� volna s eredet�t a Thora sz�t�l veszi, amely t�rv�nyt jelent. A -ck� v�gzet persze nem aggasztja a cikk�r�t. �gy l�tszik V�ltair�-rel egy�tt azt tartja, hogy a nyelvtudom�nyban a m�ssalhangz�k nem sz�m�tanak, a mag�nhangz�kat pedig �gy forgatom, ahogy nekem tetszik. Egy�bir�nt, hogy Torock� n�v mi�rt �s hogyan j�n kapcsolatba a T�rv�nnyel, azt nagyon bajos meg�rteni. Ellenben mindj�rt vil�gos lesz el�tt�nk a Torock� n�v, ha tudjuk, hogy a h�morokb�l kih�nyt hasznavehetetlen vassalak n�pies szl�v neve trocka vagy troszka. Ebb�l pedig a magyar hangt�rv�ny szerint, amely sz� elej�n a k�t m�ssalhangz�t meg nem t�ri, igen k�nnyen lett torocka (mint a sr�f-b�l sor�f, a gr�f-b�l ger�f stb.) s ebb�l ism�t torock�. Ez pontosan r�illett a vasb�ny�szat�r�l r�gebben h�res helys�g elnevez�s�re, amelynek lak�it igazi magyars�ggal ma is torockaiaknak nevezik.

A b�nya sz� sem a h�ber banah (= �p�teni) sz�rmaz�ka, hanem a szl�v banja (=mettali fodina=�rcb�nya), pontosan megfelel� m�sa. Hasonl�k�pp az ac�l sem a h�ber barcel, hanem az �szl�v ocel (= ac�l) s az �rc szint�n nem a h�ber arec (= f�ld), hanem a n�met erz (= �rc) megfelel�je.

M�g csak k�t sz�t kell szem�gyre venn�nk. Az egyik a Jen�, a m�sik a bor. Az el�bbi t�bb helyis�gnek a neve Erd�lyben, Szolnok-Doboka �s Bihar v�rmegy�kben s a h�rlapi cikk szerint a jelent� sz�b�l sz�rmazik; de maga a bor is h�ber eredet�, b'or s buzg� forr�svizet jelent. �gy teh�t pl. a Boros-Jen� v�rosn�v Boros-Bort jelentene, ami m�r mag�ban v�ve is val�sz�n�tlen. Ha megn�zte volna a cikk�r� hitsorsos�nak, V�mb�ry �rminnak „A magyarok eredete” c. munk�j�ban a 153. �s a 295., 393., 665. lapokat, akkor ott megtal�lta volna, hogy a Jen� is, bor is �t�r�k sz�. Az el�bbi a jen = gy�zni ig�b�l k�pzett mell�kn�vi igen�v (jenakh), mely gy�ztest, gy�z�t jelent. A bor sz� (,,)) pedig teljesen azonos a magyar bor-ral s ann�l kev�sb� jelenthet forr�svizet, mert akkor Erd�lyben m�g aligha voltak zsid� korcsm�rosok s �gy a bornak v�zzel val� keresztel�se is ismeretlen lehetett.

Azt elhihetj�k, hogy Jeruzs�lem elpuszt�t�sa ut�n az els� sz�zad v�g�n sz�tsz�r�dott zsid�k k�z�l t�bben eljuthattak az erd�lyi b�nyavid�kekre. Trajanus cs�sz�r ugyanis miut�n Deceb�lt legy�zte s a d�kokat r�szben kiirtotta, r�szben pedig kiv�ndorl�sra k�nyszer�tette, az �gy eln�ptelenedett D�ci�t a vil�g minden t�j�r�l iderendelt lakosokkal igyekezett a b�ny�k m�vel�se c�lj�b�l ben�pes�teni. Az ily m�don ide telep�tett dalmat�k, pirust�k, g�r�g�k s f�k�pen kis�zsiai sz�r n�pek k�z�tt lehettek zsid�k is. Hogy azut�n ezek az apr� n�pt�red�k�k a n�pv�ndorl�s puszt�t� fergetegeinek k�zepette eg�szen a magyarok bej�vetel�ig (teh�t 800 �ven �t) fenn tudt�k volna magukat tartani, ebben R�zsa Ign�con k�v�l minden ethnol�gus k�vetkezetesen �s egyhang�lag k�telkedik.

Teh�t ezzel a k�rd�ssel is �gy vagyunk, mint n�h�ny �vvel ezel�tt Poll�k Ill�s „honszerz�” zsidaival (l. A C�l 1928: 72—76. l.). Ha Jeruzs�lem elpuszt�t�sa ut�n letelepedhettek is Erd�lyben (D�cia) b�nyam�vel�s c�lj�b�l zsid�k, ezeknek semmik�ppen se lehetett szerencs�j�k Sz. P�lhoz, mert a g�jok apostola (apostolus gentium) m�r akkor nem �lt. �s ha ezek a zsid�k ismeretes faji szolidarit�sukn�l fogva, a n�pv�ndorl�s viharaiban meg is tudt�k volna tartani nemzetis�g�ket 800 �ven �t eg�szen a magyarok bej�vetel�ig, akkor meg kellett maradniok izraelita vall�sukban is, mivel Erd�lyben e hossz� id�n �t kereszt�ny vall�sra val� t�r�t�s egy�ltal�n nem folyt. Enn�lfogva legnagyobb sajn�latunkra megint csak le kell mondanunk arr�l a szerencs�r�l is, hogy Erd�ly (illet�leg Magyarorsz�g) els� kereszt�ny �slak�ik�nt a zsid�kat tisztelhess�k