---

Az õsmagyarok vall�sa, a kereszt�nys�g elõtti hitvil�ga nagyr�szt ismeretlen, csak egys�get nem alkot� mozaikokban maradt fenn. Az õsi belsõ-�zsiai vall�si vil�gk�p a magyar n�p mentalit�s�ban m�g ma is ott �l, t�red�kei megtal�lhat�k a n�phit, a n�pmese �s a n�pszok�sok k�r�ben. Maga a "mitol�gia" sz� eredeti jelent�se "titkos besz�d" volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember nem tudott kifejezni. Sz�rmaztatott jelent�se "hitrege", amely a hajdanvolt hitvil�g�ba enged bepillantani; az Isten, az ember, a l�t k�rd�seire keres magyar�zatot. Soha nem l�gbõl kapott dolgok ezek, hanem egy titokzatos ismeretanyag, amelyet bel�thatatlan idõk�n kereszt�l a gener�ci�k egym�snak adtak �t. A rokonn�pekn�l val� anal�gi�k kutat�sa az�rt olyan fontos, mert a mitol�gia olyan, mint egy nyelv, melynek hasonl�s�ga minden k�l�nb�zõs�ge ellen�re is rokon eredetre mutat. Õseink hitvil�g�ba n�mi bepillant�st engednek a r�g�szeti felt�r�sok, a korabeli auktorok �s a huszonnegyedik �ra ut�n itt-ott fennmaradt hiedelem-t�red�kek, de õsi, imm�r elveszett csod�latos vall�sunk �s hitvil�gunk eg�sz�t m�r senki sem tudja rekonstru�lni, megismerni. Csak mozaikokb�l k�vetkeztethet�nk arra, ami elveszett, de ma is ott �l a magyar n�p mentalit�s�ban �s a legfelsõ l�nyhez val� saj�tos viszony�ban. �gy szokt�k mondani, hogy "mi magyarul vagyunk kereszt�nyek".

Az õsmagyarok vall�s�r�l

Felvetõdik a k�rd�s, hogy mi�rt nem maradtak fenn õsi magyar istennevek? Az�rt, mert ilyenek soha nem voltak. A magyarok õsei egyistenh�võk voltak, egy Istent im�dtak, a vil�gegyetem teremtõj�t, vagy ahogyan azt Anonymus nevezi: "a mindenek Ur�t". Egyed�l hozz� foh�szkodtak �s csak neki mutattak be �ldozatokat. Theophylaktoszn�l ezt olvassuk: "A turkok (magyarok) csup�n azt im�dj�k �s nevezik Istennek, aki a vil�gmindens�get teremtette". Ibn Fadlan pedig azt �rja, hogy "a magyarok az �gben lakoz� Istent mindenekn�l feljebbval�nak tartj�k". Ugyancsak Anonymusn�l olvassuk, hogy "�rp�d vez�r, akinek a mindens�g Istene volt a vezetõje...Tas, Szabolcs �s T�t�ny l�tt�k, hogy az Isten gyõzelmet adott nekik... az isteni kegyelem volt vel�k". K�zai Simonn�l �rta le, hogy hadbah�v�skor "Isten �s a magyar n�p szava" sz�lt a kiki�lt�k hangj�n. A Lehel-mond�ban pedig azt tal�ljuk, hogy "Mi a nagy Isten bossz�ja vagyunk". A K�pes Kr�nika, a Budai Kr�nika �s Thur�czy J�nos kr�nik�ja a magyar honfoglal�st �gy kezdi: "�rp�d a mindenhat� Isten kegyelm�t k�rte..." A kereszt jel�t ott tal�ljuk a honfoglal�skori bezd�di tarsolylemezen, a honfoglal�skori nõk nyak�ban biz�nci kereszt form�j�ban �s a szabadkai magyar temetõbõl sz�rmaz� �v csatj�n �ld�st oszt� aggasty�n alakj�ban. Õseink ak�r k�z�p-�zsiai, ak�r k�sõbbi, fõleg kauk�zusi tart�zkod�si hely�n megismerkedtek a kereszt�nys�ggel, hiszen kauk�zusi szomsz�djuk, az �rm�nyek 285-ben vett�k fel a kereszt�nys�get; p�sp�keik az onogurok k�z�tt is t�r�tettek. Pr�mwart p�sp�k 926 t�j�n Sankt Gallenben, Szent Wikbert pedig 954-ben a kalandoz� magyarok k�z�tt t�r�tett. A Cyrill �s Met�d-legend�kban 860-ban a magyarok a kereszt�ny vall�s ismeret�rõl tettek tan�s�got. A t�rt�neti forr�sok feljegyezt�k, hogy 945-948 t�j�n Bulcs� �s Torm�s (Termacsu), majd 953-ban Gyula t�rzsfõ Konstantin�polyban megkeresztelkedett, Ajtony, G�za �s Istv�n pedig Vidinben vett�k fel a kereszts�get.

 

A puszt�ban �lõ n�pek egyistenh�võk, de az Istennel a szellemi vil�g l�nyeinek szem�ly�n vagy a t�ltosokon kereszt�l tartj�k a kapcsolatot. Tudj�k, hogy a Teremtõ "ott van" k�z�tt�k, szertart�saik egy r�sze m�gis a szellemi vil�g l�nyeihez k�tõdnek. Ott �lnek szoros kapcsolatban a term�szettel �s tisztelettel ad�znak a term�szet elemeinek an�lk�l, hogy azokat b�rmilyen m�don im�dn�k. A menny, az �gitestek �s a term�szeti erõket megszem�lyes�tõ vil�gk�p ott �l hitvil�gukban, de az Isten messze kimagaslik k�z�l�k. Isten h�rn�kei a vad�szmadarak. Vall�suk fontos szerepet t�lt�tt be a t�rsadalom fel�p�t�s�ben �s a hadvisel�sben. A honfoglal� magyarok vall�s�ban a teremtõ Isten az egek ura volt �s az õ akarat�b�l uralkodott n�p�n a fõfejedelem. Õsi egyistenhit�nk bizony�t�ka, hogy �sszes hittel kapcsolatos szavunk t�r�k, belsõ-�zsiai eredetû (Isten, l�lek, im�d, menny, is [szent], �l, megszentel, boldog, b�jt, v�tek, bûn, bocs�t, b�cs�, hisz, hit, teremt, �r�k stb.). �gysz�lv�n az eg�sz Bibli�t le lehetne ford�tani a honfoglal�s kori magyars�gunk nyelv�vel. "Pog�ny kori" sz�kincs�nkbõl j�form�n csak a "Fi�istenre" vonatkoz� hit eml�kei hi�nyoznak. A magyarok õsvall�sa sem volt m�s, mint mindazon belsõ-�zsiai n�pek�, akik ugyanazokon a ter�leteken mozogtak, ahol õseink. A vall�sok t�rt�nete tan�s�tja, hogy egyazon �ghajlat alatt, hasonl� term�szeti benyom�sok k�zepette, egyforma �letm�d mellett, a mûvelts�g egyazon fok�n hasonl�k�ppen alakul a n�pek vall�sos szeml�lete. Ez�rt is keverik �ssze az eur�pai auktorok a szk�t�kr�l, a hunokr�l, az avarokr�l, a "t�rk�krõl" �s a magyarokr�l kialak�tott k�p�ket.

A magyar õsi hitvil�g�val szemben a finnugor n�pek vall�s�ban ott szerepel Numio-T�rum, Num, Senke, az Embernevelõ isten, Orr-iki, a vil�gfel�gyelõ f�rfi, a Nahracsi b�lv�ny, Nadim szent helyei, a halotti b�b, a medve-kultusz �s m�g megannyi olyan vall�si elem, amely õseinkn�l sohasem volt jelen; n�pmûv�szet�nkben �s hitvil�gunkban m�g csak nyomokban sem lelhetõ fel.

A belsõ-�zsiai nagy�llattart� lovas n�pek vall�sa

A nagy ny�jak �s csord�k egy�tt-tart�sa, a legelõk kiszemel�se �s v�delme nem annyira testi munk�t, mint szeml�lõd�st �s elõrel�t�st k�vetel; az embert ir�ny�t�sra, parancsol�sra �s uralkod�sra neveli. M�g a vad�szn�pek babon�s f�lelemmel tekintenek a t�pl�l�kul kiszemelt �llatra �s benne term�szetfeletti erõk let�tem�nyeseit v�lik felfedezni, addig a p�sztornak a gondozott ny�jhoz val� viszony�t a hasznoss�g �s az �sszerûs�g szempontjai szab�lyozz�k. A nagy�llattart� n�pekre jellemzõ a biztos kezû �tgondolt �letir�ny�t�s, ugyanakkor vall�sos szeml�lete a vil�gnak. A v�gtelen r�n�kon val� barangol�s, a teljes fens�g�ben kibontakoz� �gbolt l�tv�nya a nagy kozmikus �sszef�gg�sek fel� ir�ny�tj�k az ember tekintet�t. Minthogy a p�sztorok szem�ben a szel�d�tett �llat minden rejt�lyess�g�t elvesztette, a vadmadarak v�lnak sz�m�ra olyan l�nyekk�, h�rn�k�kk�, melyeknek �letm�dj�t m�g nem ismeri. A turulmonda ugyanazokb�l a totemisztikus hiedelmekbõl t�pl�lkozik, melyek a t�bbi t�rk n�p eredethagyom�nya alapj�ul szolg�l. A magyar uralkod�h�z e mond�ra val� utal�ssal, mint turulnemzets�g �lt az emberek tudat�ban, s a magyarok eg�szen G�za fejedelem idej�ig a turult ugyan�gy vez�ri jelv�nyk�nt haszn�lt�k, mint a szk�t�k a szarvast. A fejedelmi h�znak ez a mitikus sz�rmaz�sa rendk�v�li k�pess�geket, b�lcsess�get, vit�zs�get �s elõkelõs�get biztos�tott, melynek hat�sa al�l a magyars�g m�g a kereszt�ny korban sem tudott szabadulni. Ez a gondolatvil�g j�l illusztr�lja az eur�zsiai lovasn�pek uralomfelfog�s�t. A belsõ-�zsiai lovasn�peknek eredet�kre vonatkoz� hagyom�nya a m�tosz �s a vall�sos k�pzeletvil�g k�d�be burkolja n�p�k �s birodalmuk megalakul�s�nak val�s�gos folyamat�t, e m�toszokb�l pedig a dinasztiaalap�t� fejedelem alakja l�p elõ term�szetfeletti k�pess�gekkel felruh�zott hõsk�nt. "Midõn fent a k�k �g �s lent a fekete f�ld megteremtettek, a kettõ k�z� sz�lettek az emberek, s emberek felett pedig �rr� lettek õsap�im, Bumin kag�n �s Istemi kag�n." olvassuk az egyik Kr. ut�ni VIII. sz�zadb�l sz�rmaz� orhoni feliraton. A belsõ-�zsiai uralkod� valamilyen m�don az Istent k�pviseli a f�ld�n, hiszen annak "kegyelm�bõl" uralkodik.

Mik�nt az �llami szervezet, �gy a hadrendszer is vall�sos �rtelmû. Ahogyan a fejedelem uralma a vil�gmindens�ggel val� harm�ni�n, az "�g akarat�n" alapul, ugyan�gy k�v�nj�k ezt az �dv�thoz� �sszhangot hadvezet�s�kben is biztos�tani. A hunok csak telihold idej�n t�madtak �s mitol�gi�jukban fontos szerephez jutott a n�gy �gt�j, melyeket meghat�rozott sz�nekkel szimboliz�ltak. A hunok hadsereg�k bizonyos sz�rnyaiba csak bizonyos sz�nû lovakat �ll�tottak. A belsõ-�zsiai �llattart� n�pek minden �letmegnyilv�nul�sa meghat�rozott vall�si r�tusokhoz kapcsol�dott; ezek eg�sz �let�ket �titatta. Ezt a kereszt�ny Eur�pa nem �rtette meg, hiszen ezen n�pek �letfelfog�sa, vall�sa t�vol �llt Eur�p�t�l. A magaskult�r�j� nagy�llattart� lovas n�peket G�g �s Mag�g �sz�vets�gi hord�ival most�k �ssze, kiket b�ntet�sbõl az �r k�ld�tt v�lasztott n�p�re. Az �j lovasn�p, amely az elsõ �vezredben tûnt fel a "keleti hat�ron" eur�pai meg�t�l�s szerint pog�ny volt �s meg�t�l�s�k szerint szemben �llt a kereszt�ny kult�rk�rrel �s vall�ssal. M�rpedig a magyars�g olyan kult�rk�rbõl szakadt Eur�p�ba, amelynek n�pei magasrendû isten�lm�nnyel, egyszerû �s tiszta hitvil�ggal rendelkeztek. Az õsi magyar hitvil�gban vil�gos rend van; az �gi hatalmak �s az evil�gi �let rendje ugyanaz. Mik�nt az emberpiramis cs�cs�n a korl�tlan hatalm� fejedelem �ll, akk�nt tr�nol az �g legmagasabb szf�r�j�ban a (fõ)isten. Ahogy a f�ldi �let alapja a csal�d, a nemzets�g, a t�rzs �s az eg�sz n�p term�kenys�ge a szent fejedelemben testes�l meg, ugyan�gy n�pes�l be az emberfeletti erõk birodalma is. A f�ldi rendben folytatja az eg�sz n�p a hal�llal kezdõdõ �j �letet.

S�m�n vagy t�ltos?

Ir�ny�tott õst�rt�net�nk egyik legnagyobb cs�sztat�sa az, hogy Szib�ri�ban �s m�sutt val�ban l�tezõ s�m�nokat �nk�nyesen �sszemost�k õseink tud�s gy�gy�t� embereivel a t�ltosokkal, m�rpedig õseink soha olyan ter�leten nem tart�zkodtak, ahol s�m�nok �ltek volna. Jogos a "s�m�nkutat�s" Szib�ri�ban, csakhogy a magyarok õsei sohasem j�rtak ott. Ezen �sszemos�s gy�kereit abban kereshetj�k, hogy õseink papjain�l val�ban voltak olyan tulajdons�gok - kiv�lasztotts�g, "szakmabeli" ismeretek tudatos megszerz�se stb, - amelyek a s�m�nokn�l is megvoltak, a kettõj�k k�z�tti k�l�nbs�g azonban igen nagy. A marxista õst�rt�net azt hirdette, hogy a magyarok õseinek a vall�sa a s�m�nizmus volt, holott az nem tekinthetõ vall�snak. A vall�sokra ugyanis bizonyos struktur�lis jegyek a jellemzõek, legfontosabb a vall�si tudat, az istenhit (ideol�gia) �s a mitol�gia. Emellett, de csak m�sodikk�nt eml�tendõ a kultusz, azaz r�tus, majd a f�ggõs�gi �rz�sek �s a szoci�lis szervezet. A s�m�nizmusnak azonban nincs egys�ges ideol�gi�ja, k�l�nb�zõ mitol�gi�kkal rendelkezõ n�pekn�l fordul elõ, nincs dogmatik�ja �s teol�gi�ja. Legl�tv�nyosabb �s kiemelkedõ r�sze a szertart�s (a r�tus, a "s�m�nkod�s"), mely �sszefon�dik a t�rzsi kultuszokkal �s nem �n�ll�, azaz a kultusznak nincs t�rsadalmi szervezete. A szib�riai s�m�n az a szem�ly, aki - jelk�pesen - k�zvet�t az emberek vil�ga �s a szellemek vagy lelkek elk�pzelt vil�ga k�z�tt. Legfontosabb jellemzõje, hogy elõ tudja id�zni az ext�zist, melynek sor�n megv�ltozott tudat�llapotba ker�lt. A s�m�n ext�zisa elõid�z�s�re narkotikumokat, kenderf�st�t vagy gomb�kat haszn�l, "s�m�nkod�sait" szaggatott szarvasbõrruh�ban v�gzi, fej�n s�m�nkoron�t visel �s saj�tos hangszer�n dobol. S�m�njai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a madzsu-tunguz n�peknek, a paleo-szib�riai keteknek, korj�koknak, csukcsoknak, jukag�roknak, de sem az ir�ni n�pekn�l, sem a belsõ-�zsiai hunokn�l, ujgurokn�l �s t�rk n�pekn�l ilyenek l�tez�s�rõl nincs tudom�sunk.

Ezzel szemben õseinknek a term�szettudom�nyokban j�ratos, tud�s, gy�gy�t� papjaik - t�ltosaik - voltak. A gy�gy�t�st v�gzõ tud�s �s a var�zslatot ûzni akar� s�m�n k�z�tt �ri�si a k�l�nbs�g. A t�ltoshoz hozz�tartozik a tud�s, a m�sikr�l val� gondoskod�s (teh�t a gy�gy�t�s), a term�szetf�l�tti erõk (gy�gyf�vek, sug�rz�sok stb.) felismer�se �s haszn�lata. Õsvall�sunk papjair�l Theophylaktosz �rja, hogy "a t�rk�knek papjaik vannak". 1046-ban P�ter kir�ly ellen fell�zadt Vata fia J�nos "t�ltosokat gyûjt�tt maga k�r�, akik �neket zengtek az �j hit ellen". Honfoglal� õseink t�ltosai rendk�v�l nagy tud�s birtok�ban voltak; mint a t�rzs legszûkebb vezetõr�teg�hez szorosan hozz�tartoz�knak m�djukban �llt m�s kult�r�k vall�saib�l, papjaik tud�s�b�l a lehetõ legt�bbet eltanulva maguk�v� tenni�k. Tal�n �gy is mondhatn�nk, hogy a t�ltosok azok a nagy tud�s� emberek, akik a magyars�g "kusza �s v�letlenszerû" szellemvil�g�t a Magyarok Istene al� rendezik. Õseink t�ltosai Belsõ-�zsi�t�l a K�rp�t-medenc�ig megtartva õsi feladataikat sokat v�ltoztak, ma �gy mondan�nk "moderniz�l�dtak". A t�ltosok szerepe Eur�p�ba �rve fokozatosan halv�nyodott, de a hagyom�ny gy�kerei olyan m�lyek, hogy bizonyos form�ban a m�ig fennmaradtak; f�vesasszonyok, javasasszonyok �s j�vendõmond�k szem�ly�ben; a t�ltosok egy-egy r�szfeladat�t õk viszik tov�bb, asztrol�giai ismereteiket az Alf�ld p�sztorai hasznos�tott�k, term�kenys�g-r�tusuk pedig n�phagyom�nny� v�lt. Tev�kenys�g�kbõl sokat megõrz�tt a n�phagyom�ny; legmark�nsabban a regõs�k ritmikus �temû �nekl�s�ben vagy a bus�-t�ncokban �s a sok�ig �lõ garabonci�s di�k szem�ly�ben lelhetõk fel nyomai, de szok�saink, nyelvi fordulataink, sõt n�h�ny r�gi helyneveink is õrzik szem�ly�ket. Ez a hitvil�g semmik�ppen sem nevezhetõ "primit�vnek", hanem a val�s�gnak az adott k�r�lm�nyekhez val� alkalmazkod�s�nak tekinthetõ, mely a term�szettel, az ismeretlennel val� szoros kapcsolatb�l ered. Az eltûnt t�ltos szerepe egy õsi hitvil�g pusztul�s�nak tragikus jele. A magyars�g t�ltosai is arra a sorsra jutottak, mint a magyarok k�z�l sokszor annyian. Egy r�sz�k abbahagyta az õsi gyakorlatot �s a kereszt�nys�get f�lv�ve igyekezett beilleszkedni az �j, sz�m�ra idegen t�rsadalomba, m�s r�sz�k, aki ellen�llt, kiv�geztetett. Nem jelent meg t�bb� "t�ltosl�" �s term�szetes okokkal magyar�zt�k a lid�rceket �s a sokat jelentõ szimb�lumokb�l "d�sz�tõelemek" v�ltak. A halottakat kereszt�ny m�don �traval� n�lk�l temett�k el, nem adtak mell�j�k �traval�t �s nem tett�k mell� haszn�lati t�rgyait, fegyvereit. Az sem lett fontos, hogy a halott a felkelõ Nap fel� tekintsen. Az õsi hagyom�ny a civiliz�lt Eur�p�ban "babon�v�" minõs�lt.

A totemizmus

Õseink t�rsadalma v�rs�gi kapcsolatokra �p�lt; a v�rrokons�got tartott�k a l�tezõ legszorosabb kapcsolatnak ember �s ember k�z�tt. A rokonok �gy �rezt�k, hogy a v�r titokzatos ereje fûzi �ssze õket elt�phetetlen sz�lakkal. �sszetartoz�suk tudat�t a k�z�s õs tartotta �bren, akit ez�rt tiszteletben r�szes�tettek. Amikor a pontos lesz�rmaz�s m�r elhom�lyosodott, az õs jelk�pp�, totemm� v�ltozott. A lesz�rmazottak valamennyien ugyanazon nemzets�g tagjainak tekintett�k magukat �s eg�sz �let�ket az ebbõl fakad� parancsok �s tilalmak szeg�lyezt�k. Az a t�ny, hogy a magyar csodaszarvas �j haz�ba vezeti n�p�nk õseit azt mutatja, hogy r�gm�lt idõkben az õsanya �s a vezetõ �llat jelk�pe elmos�dott.

A "totemizmus" ism�rvei a k�vetkezõk: egy embercsoport �s egy m�sik term�szeti l�ny �ll kapcsolatban egym�ssal, az emberek magukt�l szimbolikusan totemektõl sz�rmaztatj�k, a totemeket õs�knek, rokonuknak �s v�delmezõj�knek tekintik �s az embercsoportok �s a totem k�z�tt ritu�lis kapcsolat van, a totemeket tisztelni (de nem im�dni!) kell, v�g�l a totem egy embercsoport c�mer�v� vagy szimb�lum�v� v�lik, az emberek magukat a totem seg�ts�g�vel nevezik meg, illetve k�l�n�tik el. Totemisztikus elk�pzel�sek bontakoznak ki a r�gi magyar t�bbnyire t�r�k eredetû f�rfi szem�lynevekbõl, melyek egy�ttal nemzets�geket is jel�lnek. A honfoglal� magyar a totemizmus k�t form�j�t ismerte: a nemzets�gtotemizmust �s a csal�dtotemizmust, azaz egy nemzets�gen bel�l az egyes csal�doknak is megvoltak a k�l�n totemjeik �s totem�llataik. Jellegzetess�ge a magyar totemizmusnak a mad�rtotem (s�lyom, keselyû, sas, �lyv, fõnix, turul stb.), amely r�gen is gyakori volt �s ma is az a belsõ-�zsiai t�r�k n�pekn�l. "Az õsi magyar totemvil�gban olyan mot�vumokra lelhet�nk, amelyek gerincei a mai belsõ-�zsiai hitvil�gnak is " (Gunda B�la).

A magyarok õsvall�s�nak kutat�s�r�l

Õst�rt�net�nk egyetlen r�sz�vel sem foglalkoztak annyit, mint õsi hiedelemvil�gunkkal �s õsvall�sunkkal. Vall�sunk nyomait megtal�ljuk Szent Istv�n, Szent L�szl�, K�nyves K�lm�n dekr�tumaiban; megismerj�k a boszork�nyvil�got, a gonosznak k�r�lsz�nt�s�t �s a kolompol�ssal val� t�voltart�s�t, az �llatok betegs�g�nek elûz�s�t, a betegs�get-megelõzõ tûzgy�jt�st, a szerelmi- �s term�svar�zslatokat �s a madarak hangjaib�l val� k�vetkeztet�st. A XVI. sz�zadban Bornemissza P�ter (1535-1585) �rd�gi k�s�rtetek c�mmel �r a Luca-napi dorg�l�sokr�l �s az �v�nevek haszn�lat�r�l, F�legyh�zi Tam�s (1540-1586) a halotti torr�l �s a lelkek megv�lt�s�r�l �rtekezik, M�liusz Juh�sz P�ter (1536-1572) �r�saiban a babona �s a kuruzsl�s ker�l eml�t�sre, majd Ilosvai Selymes P�ter (1548-1574), Beythe Andr�s (1564-?) Comenius J�nos �mos (1592-1670) �rnak a garabonci�sokr�l, bûb�josokr�l �s a kuruzsl�sokr�l. Nad�nyi J�nos (1643-1707) a v�r�ll�t� colonokr�l �s a csal�di �let babon�ir�l, Ap�czai Csere J�nos (1625-1659) a m�gikus var�zslatokr�l, Esterh�zy Ferenc a b�kakõrõl �s Bod P�ter (1712-1769) a gazdas�gi �let praktik�ir�l tud�s�t. �sszefoglal� munk�t Otrokocsi F�ris Ferenc (1648-1718) �s Cornides D�niel (1732-1787) �rnak; ez ut�bbin�l olvassuk: "Semmi k�ts�gem afelõl, hogy a magyarok csak egy istent im�dtak". A Kisfaludy T�rsas�g p�ly�zati felh�v�s�ra K�llay Ferenc (1790-1861), Ipolyi Arnold (1823-1886), Csengery Antal (1822-1880), K�lm�ny Lajos (1852-1919) �s Kandra Kabos (1843-1905) ny�jtanak be p�lyamunk�kat. A legjelentõsebb Ipolyi Arnold 1854-ben megjelent Magyar mitol�gi�ja, amelyben "megmentette" az õ kor�ban m�g tal�lhat� õsvall�sunk nyomait.

Ezut�n a magyars�g õsvall�s�nak kutat�sa t�v�tra t�rt, mivel "hivatalos" kutat�ink (Munk�csi Bern�t, Vik�r B�la stb.) a finnugorok - am�gy igen �rt�kes �s �rdekes - Kalevala-problematik�j�val kezdtek el foglalkozni, ehhez azonban a magyar õsvall�snak semmi k�ze sem volt. Di�szegi Vilmos (1923-1972) a szib�riai s�m�nkutat�sban el�v�lhetetlen magyar- �s nemzetk�zi �rdemeket szerzett, kisebb k�pess�gû ut�dai azonban a s�m�nkutat�st kritika n�lk�l az õsmagyarok vall�s�v� t�ve hosszabb idõre t�v�tra vitt�k õseink vall�s�nak kutat�s�t. A kit�rõ idej�n a hagyom�nyos gyûjtõmunka is tov�bb folyt; Zlinszky Alad�r (1864-1941), R�heim G�za (1891-1953), Mar�t K�roly (18855-1963), Szendrey Zsigmond (1879-1943), Szendrey �kos (1902-1965), D�m�t�r S�ndor, Manga J�nos, L�szl� Gyula, ifj. Kodol�nyi J�nos, Vajda L�szl�, Dienes Istv�n �s sokan m�sok �rt�kes r�sz-munk�kat k�z�ltek �s egy r�sz�k folyamatosan k�z�lnek.

A honfoglal� magyars�g istenhite

- "A magyarok istene". Az õsi magyar mitologikus istenhitnek fõalakja a t�bbf�lek�ppen megnevezett Teremtõ, az Isten vagy az �r, a n�pi sz�haszn�latban az �risten, az �registen vagy Atyaisten. Õ a vil�g ura, a legfõbb ir�ny�t� l�ny, aki k�zben tartja az ember �s minden �lõl�ny sors�t, seg�tõ �s igazs�gos, de b�ntet is. Mitol�gi�inkb�l, mes�inkbõl, az �rott forr�sokb�l �s a n�pszok�sokb�l �ssze�ll�tott õsi istenfogalmunk szerint a magyarok istene az �gben lakozik, ahonnan figyeli a vil�g foly�s�t, noha n�ha neki tulajdon�tj�k vill�msz�r� funkci�j�t "istennyila", "mennykõ" form�j�ban. Az �zsiai n�pek isten�ket f�rfi form�ban testes�tik meg. B�r a kereszt�nys�get n�p�nkre r�erõltetõk õsi vall�sunk elemeit igyekeztek elt�r�lni, annak egy r�sze a kereszt�ny �nnepekben �s liturgi�ban tov�bb �lt. K�z�pkori templomainkban nyom�ra bukkanunk a f�ny �s �rny�k, a j� �s a gonosz k�zdelm�nek. Szent L�szl� (a f�ny) �s a kun (a s�t�ts�g) kereszt�ny k�nt�sben folytatj�k harcukat templomaink �szaki fal�n. A hal�ltalan hõs�k k�zdelm�be beleker�l a nõi elem (Boldogasszony szerepe). A kereszt�nys�g �nnepeit szinte kiv�tel n�lk�l visszavezethetj�k �s megtal�lhatjuk a term�szeti n�pek mûvelts�g�ben. Krisztus felt�mad�s�nak elõk�pe a sumer Innin, a vil�g teremt�se az ugyancsak sumer Enkinek ember-gy�r�sa, de õsi jelk�p a piros toj�s, a h�sv�ti locsolkod�s, a k�rmenetek stb. Ami m�g õsi hitvil�gunkb�l megmaradt, azt n�pmes�ink, mondavil�gunk �s n�pmûv�szet�nk õrzi. N�pi hagyat�kunkban megjelenik az �rd�g mint teremtõ (demiurgos, a vil�g teremt�se a tengerbõl felhozott homokb�l, a Nap �s a Hold elrabl�sa �s megszerz�se, a p�nk�sdi kir�ly, a bikaf�kez�s, a t�ltosparipa, a sokfejû s�rk�ny, a vashegy a vil�g tetej�n, az �gig �rõ fa, a kancatejf�rdõ, a kacsal�bon forg� kast�ly stb.). A honfoglal�s elõtti magyar hitvil�g a honfoglal�st k�vetõ v�ltoz�sok (az �j t�rsadalmi-gazdas�gi rend, a kereszt�nys�g felv�tele) k�vetkezt�ben elvesztette azt az erõt, ami egys�gben tartotta. Egyr�sz�k nyomtalanul elpusztult, m�sr�sz�k megmaradt �s/vagy "babon�v�" s�llyedt, vagy teljesen elvesztette jelentõs�g�t. Mivel Eur�pa h�bor�ban nem tudta legyõzni a magyars�got, azt az erõt kellett elpuszt�tania, ami �sszetartotta; m�ltj�t �s õsi hit�t (vall�s�t). A magyars�g megnyer�se vagy elveszt�se a katolikus egyh�z sz�m�ra l�tk�rd�s volt. Egy olyan erõs n�p, mint a honfoglal� magyar, mindenk�ppen t�rk�pform�l� erõvel rendelkezett. A nagy magyar t�r�t�sek ellen�re m�gis egyetlen eur�pai uralkod�csal�d sem volt olyan f�ggetlen a p�p�t�l, mint Emese unok�i: az �rp�d-h�ziak.

A v�gtelen r�n�kon val� barangol�s, a teljes fens�g�ben kibontakoz� �gbolt-l�tv�ny a nagy kozmikus �sszef�gg�sek fel� ir�ny�tj�k az ember figyelm�t, s hit�let�ben a menny, az �gitestek, valamint a term�szet erõit megszem�lyes�tõ szellemvil�g k�pzeteinek juttatj�k a fõhelyet. Felfog�suk szerint ez a szellemvil�g, melybõl meglepõ tisztas�ggal egy fõisten, "az Isten" alakja emelkedik ki, aki a legk�l�nb�zõbb jelek �ltal a term�szeti jelens�gekben vagy ak�r az �llatvil�g r�v�n nyilv�n�tja ki akarat�t az ember elõtt. E vall�sos h�tt�rnek megfelelõen mondavil�gunkban �s mûv�szet�nkben mitikus jelentõs�gû �llatalakzatok jutnak fontos szerephez. Ilyenk�nt kell �rtelmezn�nk a magyar mondavil�gban szereplõ turul alakj�t, mely a n�p sz�let�s�nek hom�lyba veszõ t�rt�nelmi t�nyeit a m�tosz vil�g�ba emeli. A magyar uralkod�h�z e mond�val val� utal�ssal az Eur�zsia lovas n�peire jellemzõ felfog�st mutatja, miszerint az uralkod�h�z hatalma term�szetf�l�tti term�szetû. A dinasztiaalap�t� fejedelem term�szetf�l�tti k�pess�gekkel felruh�zott hõs, aki az istens�get k�pviseli a f�ld�n, mint olyan, aki "az �g akarat�b�l" uralkodik. Ennek nyom�n vall�sos �rtelmet nyer az �llami szervezet, �s benne a hadrendszer is. A Gesta Hungarorumban olvassuk, hogy "�rp�d a mindenhat� Isten kegyelm�t k�rte, hogy az �r azt a f�ldet engedje nekik �r�kre". "Isten" szavunk �t�r�k eredetû ("Õs�k Istene"=Es-Ten, ami egyes t�r�k n�pekn�l osten v�ltozatban fordul elõ).

- Boldogasszony. Õsi hitvil�gunkban megjelenik egy tal�nyos rendeltet�sû nagy tiszteletnek �rvendõ istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya. Fogalma Belsõ-�zsi�ba ny�lik vissza. Szent Istv�n az�rt tudta az orsz�g�t Szûz M�ri�nak felaj�nlani �s ezt a felaj�nl�st a magyarokkal elfogadtatni, mert a hitvil�gunkban szereplõ Boldogasszony - Babba - fogalma k�zel �llt a katolikus Szûz M�ria fogalm�hoz. Mindkettõn�l nem egyszerûen asszonyr�l van sz�, hanem egy �letet ad� szem�lyrõl. A szeplõtelen fogantat�shoz igen hasonl� mitol�gi�nk Emes�je is, �ppen ez�rt mi magyarok M�ri�t Szûz M�ri�nak nevezz�k, holott õt az eur�pai kereszt�nys�g Szent M�ri�nak (Heilige Marianak, Santa Marianak stb.) nevezi. Õseink istenanyja nem az eur�paiak �ltal �br�zolt Holdon, hanem a Napon, illetve a Napot szimboliz�l� kereszten �ll. Szent Gell�rt t�r�tõ t�rekv�sei sor�n tal�lkozott egy j�s�gos, fens�ges mennyei asszony kultusz�val, akiben mintegy Szûz M�ria elõk�p�t l�thatta, akinek tisztelete nagyobb akad�ly n�lk�l v�lhatott M�ria-kultussz� �s akinek k�ltõi neve sem l�tszott m�ltatlannak arra, hogy Isten anyj�t �kes�tse. Ekkor v�lasztotta ki Szent Gell�rt a "Napba �lt�z�tt asszony" bibliai id�zet�t az udvar elõtt tartott pr�dik�ci�j�nak t�m�j�ul.

N�p�nk h�t "Boldogasszonyt" tisztel, akik k�z�tt legnagyobbnak a Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "le�nyai" a t�bbi boldogasszonyok (sz�lõ-, f�jdalmas-, gyertyaszentelõ-, sarl�s-, seg�tõ- �s havi), de ismerik a "Szûz Kisasszonyt" is. A n�phit Kisasszonyt azonos�tja a kereszt�nys�g legnagyobb szentj�vel, Szûz M�ri�val, j�llehet a kereszt�ny hittan errõl nem sz�l. Meddõ asszonyok kilenc hetet b�jt�lnek, hogy a Nagyasszony seg�tsen rajtuk �s aki kedden mos, megb�ntja a Nagyboldogasszonyt, a Kedd Asszony�t. Kedden tilos minden erõs munka, viszont elkezd�sre, elind�t�sra (pl. ty�k�ltet�sre) szerencs�s a kedd. Az adatok t�meg�bõl kitûnik, hogy Nagyboldogasszony az �let ad�ja �s v�dõje, bõs�g, term�kenys�g, arat�s, n�v�ny �s ember szaporod�s�nak v�dõje.

K�lm�ny Lajos, aki Boldogasszony, õsvall�sunk istenasszonya c�mû k�tetet 1885-ben adta ki a magyar d�sz�tõmûv�szet keleti forr�sainak kutat�sa k�zben tal�lt egy õsi magyar Nagyasszonyt gabon�val, gy�m�lccsel, term�kenys�ggel �sszef�ggõ kultusz�nak nyomaira, akit Huszka J�zsef Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar n�pmûv�szetben egy�tt tal�ljuk sumer Ba� istenasszonyt �s a belsõ-�zsiai Boldogasszonyt, amint tr�nsz�k�n ott �l a ba�koron�s nõalak fodros ruh�ban, szimb�luma az �letfa, a termõ �g, amit kez�ben tart, vagy az �letv�zzel telt serleg, melyek jelzik, hogy õ az �let Nagyasszonya. Az õsmagyar Babba, a "sz�let�st ad�" �s a sumer Bau, az "�lelemad�" alakja n�p�nkn�l imm�r �sszemos�dik Szûz M�ria alakj�val. A Boldogasszony f�veket n�p�nk Nagyboldogasszony napj�n a templomba viszi megszentelni, ezeket a f�veket a halott mell� teszik a kopors�ba. A megszentelt �k�rfarkk�r� pedig a boszork�nyok elkerget�s�re hasznos. De funkci�ja van a Boldogasszony haj�nak, tenyer�nek, cipellõj�nek stb. elnevezett gy�gyn�v�nyeknek is. Az õsi �br�zol�sok n�melyik�n feltûnik a Nagyasszony mellett az �gynevezett "lagashi c�mer" �llata, a kiterjesztett sz�rny� napmad�r, a mindig visszat�rõ sas, de mellette ott l�tjuk õseink totemmadar�t a turult is.

Cs�ksomly� õsi kereszt�nys�g elõtti zar�ndokhelye a magyars�gnak. �rasszonya, a Napba�lt�z�tt, akit a cs�ki sz�kelyek, a gyimesi cs�ng�k �s Moldova cs�ng�s�g�nak egy r�sze Babba Mari�nak nevez, akiben õshit�nk istenasszonya �s Szûz M�ria alakja keveredik. Dacz� �rp�d (Luk�cs atya) Erd�ly tud�s ferences szerzetese mondta, hogy "annak, aki Babba M�ria nyom�ban j�r, annak f�l�sleges n�p�nk m�tosz�t a r�gm�ltban keresnie, hiszen az eur�pai k�rnyezet�nkben ez az egyetlen �lõ, minden fontos elem�ben ma is f�llelhetõ mitol�gi�nk". A sz�kelyekn�l egy legenda maradt fenn: amikor B�lv�nyos v�r�hoz egy kereszt�ny hitt�r�tõ �rkezett, a v�r t�ltos papja, miut�n meghallgatta õt, hogy mif�le sz�nd�kkal keresi v�ra magyarjait, rendelkezett a bebocs�t�s felõl, hiszen - amint mondta - "azt hirdeti e k�ld�tt, ami szerint mi eddig is �lt�k napjainkat". Szent L�szl� - a K�pes Kr�nika tan�s�ga szerint - a magyars�g f�nyes �llat�t, a csodaszarvast testv�re, G�za elõtt angyalnak nevezi a mogyor�di dombon. Nem t�ntette el a szarvast, csup�n �j tartalommal �lt�ztette fel. N�p�nk elfogadta e v�ltozatlan v�ltoz�st, mert kir�lyainkban a nagy hun kir�ly, Attila �s �rp�d �r�k�s�t l�tta. A dozmati regõs�nekben a szarvas Isten k�ld�tte "szent angyalak�nt" jelenik meg. A magyar fesz�leteken igen gyakran alul, a bolt�vbe az Istensz�lõ Asszony, n�p�nk Boldogasszonya �ll. �prilis 25-�n, M�rk napj�n a kereszt�tn�l �ll�tott fesz�letn�l �ldja meg a pap a hat�rt, �g �s f�ld k�zelgõ �nnepe elõtt a "n�sz�gyat" szenteli meg e kit�ntetett helyen. Zal�ban sz�lben megsz�lal� csengõfûz�ssel d�sz�tett�k fel az �tel�gaz�sokn�l �ll� fesz�letet, hogy t�vol tartsa a viharral �rkezõ, hat�rt puszt�t� gonosz szellemeket.

Õsvall�sunk egyes elemei

Õseink �let�ben jelentõs szerepet j�tszottak az elhalt õs�k, kiknek lelke hit�k szerint j�szelleme volt lesz�rmazottainak. Tisztelet�kkel f�gg�tt �ssze az �lland�an �gõ nemzets�gi tûzhely, a k�l�nf�le temetkez�si szertart�sok �s az eml�ktorok. R�luk eml�keztek meg õseink tûzre vetve az �tel elsõ darabj�t �s az ital elsõ cseppj�t. A s�t�ts�g hatalmainak õseink hite szerint az igazi ideje az �jszaka. Elûz�s�k legjobb fegyvere a Nap t�kre, a meleg�tõ �s vil�g�t� tûz, amiben õseink tany�znak, ez�rt nem szabad a tûznek kialudni. A tûzhely k�z�l foglaltak helyet a csal�di �s nemzets�gi jelk�pek, melyeket Szent Gell�rt "szk�ta b�lv�nyoknak" nevezett. Ezeket a m�ly �rtelmû �s �ltetõ szimb�lumokat alacsony�totta le az eur�pai "kult�ra" "tûzim�d�ss�" �s "b�lv�nyim�d�ss�". A halottal vele temett�k haszn�lati t�rgyait �s lelk�nek kiengesztel�sek�nt halotti tort �ltek. A csal�d õseinkn�l annyira megbonthatatlan egys�g volt, hogy az a t�lvil�gon is folytat�dott. Õseink szerint az �gi hatalmak nem m�sok, mint õseik szelleme. A nagycsal�d munkamegoszt�sa hit�k szerint a t�lvil�gon is folytat�dott: a f�rfiak a Nap �s a Hold p�ly�j�val t�rõdtek, az asszonyok az �let v�z�re �s a sz�letendõ gyermek lelk�re �gyeltek. A becs�letes embernek h�t õs�t kellett ismernie. A kereszt�nys�g felv�tel�vel az �gi nagycsal�dok r�tegei lassan a m�ltba vesztek �s kialakult belõl�k a r�tegekre osztott mennyorsz�g. Az als� r�tegekben lakik az isteni l�nyek t�bbs�ge, felfel� haladva egyre kevesebb l�ny tart�zkodik, m�g legfel�l sz�kel az �risten. Ehhez a vil�gos rendhez j�rul m�g hozz� a teremt�ssel kapcsolatos hitvil�gunk, miszerint ami l�tezik, azt teremtett dolognak k�pzelj�k.

- Az �gig �rõ fa (�letfa vagy vil�gfa) n�pmûv�szet�nk leggyakoribb jelk�pe. Õseink l�tt�k, hogy a n�v�nyek megsz�let�se, n�veked�se �s hal�la az emberek szeme elõtt folyik le �s teljesen hasonlatos az ember �letrendj�hez. �m a n�v�nyzet tavasszal �jra�led, viszont az ember �lete hal�l�val v�get �r. M�rpedig az ember a veget�ci� �r�k meg�jul�s�t �tviszi az emberre. Az emberek saj�t �let�t �tvitt�k a fa �let�re, egy olyan f��ra, amely nem ny�jtja az �rny�kot, egy t�voli, mes�s helyen �rleli gy�m�lcseit, ahov� csak a kiv�lasztottak juthatnak el. Az �letfa �gainak �s vir�gainak a sz�ma szigor�an megszabott, legleterjedtebb a h�rmas eloszt�s, de tal�lkozunk annak t�bbsz�r�s�vel is. E fa �gai k�z�tt ott van a Nap (a f�rfi), a Hold (a nõ szimb�luma). Nemegyszer az �letfa az �vente ki�jul� szarvasagancsb�l indul ki, ami a folyamatos elm�l�s �s meg�jul�s egys�g�t fejezi ki. Az �gig �rõ fa k�pzet�t a t�r�k n�pek mind ismerik a k�vetkezõ elk�pzel�s szerint: van a vil�gon egy csod�latos fa, amelynek kilenc elhajl� �ga van. Ha az �gak elkezdenek kavarogni, abb�l t�mad a sz�l. Olyan csod�latos fa ez, hogy nemcsak a Hold j�r el az �gai k�z�tt, hanem a Nap is. A csod�latos fa olyan helyen nõtt, hogy csak az ilyen tudom�nyban j�rtas ember tal�lhatja meg, a k�z�ns�ges ember csak h�r�t hallja, de l�tni nem l�thatja.

A magyar hiedelemvil�g "csud�latos f�ja", "�gig�rõ" vagy "tetejetlen" f�ja nem egy�b, mint a t�ltoshitû n�pek vil�gf�ja, amely �sszek�ti az als� (a f�ldalatti-), a k�z�psõ (a f�ldi-) �s a felsõ (t�l-)vil�got. Az �gig �rõ fa csod�latos n�pmes�nkben is megmaradt: A s�rk�ny elrabolja a l�nyt �s az �gig �rõ fa tetej�re viszi. Sokan indulnak el a kiszabad�t�s�ra, de k�s�rlet�k kudarcba fullad. V�g�l a kis kan�sznak siker�l feljutnia a vil�gfa cs�cs�ra �gy, hogy balt�j�val l�pcsõt v�g a fa t�rzs�be �s a r�tegekbõl �ll� lombkoron�n "vil�gr�l-vil�gra" halad. A hõst az ott lak� Sz�l, a Hold �s a Nap anyja seg�ti �tj�n. Ebben a mes�ben a magyar õsvall�snak h�rom r�tege �tv�zõdik: 1. az �g r�tegzõd�se �s az egyes r�tegekben lak�k pontos munkamegoszt�sa; 2. az �let f�ja teli t�pl�l� gy�m�lccsel; 3. az akad�lyokkal megtûzdelt fa megm�sz�sa. Az �gig�rõ fa mot�vum�t elszigetelt, Eur�p�ban csak magyar ter�leten megtal�lhat� volta miatt m�g a honfoglal�s elõtt Keletrõl hozott õsvall�sunk maradv�ny�nak kell tekinten�nk.

- Õseink f�ld alatti vil�g-k�pzete igen r�gi. A felsõbb l�nyek k�z�l leg�l�nkebben a t�nd�rek maradtak meg, akik a csod�s sz�ps�gû arany boldoghonban, T�nd�rorsz�gban, t�l az Operenci�s tengeren laknak. A t�nd�rek a csod�latos vil�gban az emberis�g, a term�szet, a f�ld j�tevõ any�ik�nt jelennek meg, kik a haland�kat kegyelve, l�togatva boldog�t� munk�val �s mûv�szettel �ldj�k meg. Van mitol�gi�nkban "sz�passzony", "kisasszony", de rosszindulat� t�nd�r is. Õsi hiedelemvil�gunk csod�latos �llatl�nye a belsõ-�zsiai s�rk�ny, amely halakb�l, vagy olyan k�gy�kb�l lesz, melyek h�t �vig a mocs�rban teny�sznek. A s�rk�ny �ltal�ban a f�ld�n kezdi el �let�t, azt�n felsz�ll a fellegekbe, elbor�tja a Napot �s zivatart hoz l�tre. A mocs�ri l�ngnak, a lid�rcnek alakj�ban aff�le tûzman�t v�lnek felfedezni, aki a kulcslyukon is bef�r. A t�ltosl� n�pmes�ink vit�zeinek elengedhetetlen t�rsa �s seg�dje, aki gazd�j�nak tan�csot ad �s mindenben seg�ti õt. Az elemek k�z�l a tûznek õseinkn�l k�l�n�sen jelentõs szerepe van; ez meleget ad �s �ltet. Ott van a sz�let�skor, a h�zass�g�n�l �s a hal�ln�l. A v�z az �lethez n�lk�l�zhetetlen, ez�rt tisztelet�k t�rgya volt. A f�ld azon j�tevõ anya, amelynek m�h�bõl minden ered, amelyben minden teny�szik, nõ, gy�m�lcs�z, �s amelybe minden visszat�r. A l�g (levegõ, lehelet, sz�l, szellõ, szellet, l�lek, szellem) az istens�g �s az emberek k�z�tti elem, illetve az istens�gek, az emberfeletti l�nyek eleme, r�gi nyelven: levegõ�g, amelyben j�r a t�nd�r �s t�ncolnak a boszork�nyok, repked a s�rk�ny, a lid�rc �s a t�ltos paripa.

Az �gitestek k�z�l a Nap kultusza jelentõs volt a szk�t�kn�l, a hunokn�l �s a t�r�k n�pekn�l. Meg�nnepelt�k a Nap felj�tt�t �s a tavaszi nap�jegyenlõs�get. Õseink k�tõd�se a Naphoz szorosabb volt, mint manaps�g; a f�ny jelentette sz�mukra az �letet �s az igazs�got. Vezetõik szimb�luma a Nap volt; a "k�nd�" sz� annyit jelent, mint Nap fia. Az �gi frigynek a mint�j�ra a f�ldi h�zas�letben a Nap szerepe az erõsebb, term�szetesebb �s ellen�ll� f�rfi�, a Hold alak- �s f�nyv�ltoztat� szerepe pedig a nõ�. A magyar n�pmûv�szet �tv�szelte a mintainkviz�torok eml�kirt�s�t, a k�v�ncsi �s nem �rtõ szemek elõl vir�g- �s �llatalakokba, n�v�nyi kompoz�ci�kba rejtette ezeket az õsi szellemvil�got. Ezek az õsi Nap-jelek ott d�szelegnek a kapukon, a h�zormokon, a fejf�kon �s a k�zimunk�kon, kerekes v�ltozat�t a n�p "napr�zs�nak" mondja. A napjel õsi tartalm�t a n�p elfelejtette, de form�it hagyom�nyaiban konzerv�lta.

A Hold. A term�szetben �lõ ember az õt k�r�lvevõ vil�gban �gyefogyott, gyenge volt, seg�ts�gre volt sz�ks�ge, felfigyelt a Holdra. A Nap f�ny�vel szemben az �j f�lelmeit, borzalmait a Hold enyh�tette, amely alakv�ltoz�sai, idõleges eltûn�se �s az ezzel j�r� s�t�ts�g r�v�n tiszteletrem�lt�v� v�lt. A Hold õseinkn�l az anyam�het, az �r�k emberi meg�jul�st szimboliz�lta; a Holdon elhelyezett �letfa is ennek a jelk�pe.

A magyarok õsei a testet �s a lelket megk�l�nb�ztett�k; erre utal, hogy l�tezett k�l�n sz� a l�lekre �s e kifejez�s bizonyos kapcsolatban �ll a lehelettel. A l�lek tov�bb�l�s�re utalnak a halotti torok �s a temet�si szertart�sok. Õseink sz�p m�tosza volt, hogy a sz�let�sre v�r�k lelke a t�lvil�gon az �letfa �g�n lakozik, onn�t sz�ll le a f�ldi l�tbe, �s a test hal�la ut�n oda t�r vissza. Ez�rt megk�l�nb�ztett�k a testlelket, amely a testben levõ minden �lettani, szellemi, �rzelmi �s �rtelmi mûk�d�s fogalma, a szabadlelket, ami az egy�nnek a testen k�v�li megjelen�si form�ja, m�sodik �nje, amely alkalmilag el is v�lhat a testtõl, az �lomlelket, amely az embernek nem cselekvõ �llapot�ban (�lm�ban) mutatkozik meg, a halotti lelket, amely a hal�l ut�n a f�ld alatti m�svil�gon tart�zkodik, valamint a fejlelket, amely az ember fej�ben f�szkel. E l�lek-hit n�p�nkben a mai napig �l; ha meghal valaki, az ablakokat kinyitj�k, hogy megk�nny�ts�k a l�lek t�voz�s�t. Eger k�rny�k�n fekete kendõt bor�tanak a t�k�rre, hogy a halott abban ne l�ssa meg mag�t, �s az �r�t meg�ll�tj�k, hogy a l�lek vissza ne t�rjen. A halott mell� odahelyezt�k haszn�lati t�rgyait �s p�nz�t. Szeged k�rny�k�n egy �reg csizmadia fi�nak lelk�re k�t�tte, hogyha meghal, egy botot �s egy n�gykrajc�rost tegyen mell� a kopors�ba, mert a h�dp�nzt majd k�vetelni fogj�k a mennyorsz�g h�dj�n.

Voltak õseinknek szent helyei, ahol im�dkoztak, esetleg k�rt�k a term�szet erõit j� term�sre, esõre vagy m�sra. Az �ldozatok bemutat�s�r�l m�r Anonymust�l is szerezhet�nk ismereteket: "Tarcal hegy�n k�v�r l�val �ldoztak" �s Ungv�rt bev�v�n "a halhatatlan isteneknek nagy �ldozatokat mutattak be". �ldozatokr�l a K�nai �vk�nyvek a hsziungn�kkal kapcsolatban is tesznek eml�t�st. Nagy esem�nyekkor feh�r lovat �ldoztak a Fõistennek. Az �ldozatok cs�kev�nyes maradv�nya az, amikor italoz�s elõtt parasztjaink a p�link�b�l ujjukkal n�h�ny cseppet a f�ldre fr�ccsentenek. Õsi �zsiai sz�nes- �s egys�ges hitvil�gunk cs�kev�nyei a magyar n�p k�pzelet�ben �lõ, a mesters�g�ket tanul� garabonci�sok, hazaj�r� halottak �s gonosz k�s�rtetek, "tudom�nyosok", halottl�t�k, embert �s �llatot megront� boszork�nyok �s b�baboszork�nyok.