Az õsmagyarok vallsa, a keresztnysg elõtti hitvilga nagyrszt ismeretlen, csak egysget nem alkot mozaikokban maradt fenn. Az õsi belsõ-zsiai vallsi vilgkp a magyar np mentalitsban mg ma is ott l, tredkei megtallhatk a nphit, a npmese s a npszoksok krben. Maga a "mitolgia" sz eredeti jelentse "titkos beszd" volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember nem tudott kifejezni. Szrmaztatott jelentse "hitrege", amely a hajdanvolt hitvilgba enged bepillantani; az Isten, az ember, a lt krdseire keres magyarzatot. Soha nem lgbõl kapott dolgok ezek, hanem egy titokzatos ismeretanyag, amelyet belthatatlan idõkn keresztl a genercik egymsnak adtak t. A rokonnpeknl val analgik kutatsa azrt olyan fontos, mert a mitolgia olyan, mint egy nyelv, melynek hasonlsga minden klnbzõsge ellenre is rokon eredetre mutat. Õseink hitvilgba nmi bepillantst engednek a rgszeti feltrsok, a korabeli auktorok s a huszonnegyedik ra utn itt-ott fennmaradt hiedelem-tredkek, de õsi, immr elveszett csodlatos vallsunk s hitvilgunk egszt mr senki sem tudja rekonstrulni, megismerni. Csak mozaikokbl kvetkeztethetnk arra, ami elveszett, de ma is ott l a magyar np mentalitsban s a legfelsõ lnyhez val sajtos viszonyban. gy szoktk mondani, hogy "mi magyarul vagyunk keresztnyek".
Az õsmagyarok vallsrl
Felvetõdik a krds, hogy mirt nem maradtak fenn õsi magyar istennevek? Azrt, mert ilyenek soha nem voltak. A magyarok õsei egyistenhvõk voltak, egy Istent imdtak, a vilgegyetem teremtõjt, vagy ahogyan azt Anonymus nevezi: "a mindenek Urt". Egyedl hozz fohszkodtak s csak neki mutattak be ldozatokat. Theophylaktosznl ezt olvassuk: "A turkok (magyarok) csupn azt imdjk s nevezik Istennek, aki a vilgmindensget teremtette". Ibn Fadlan pedig azt rja, hogy "a magyarok az gben lakoz Istent mindeneknl feljebbvalnak tartjk". Ugyancsak Anonymusnl olvassuk, hogy "rpd vezr, akinek a mindensg Istene volt a vezetõje...Tas, Szabolcs s Ttny lttk, hogy az Isten gyõzelmet adott nekik... az isteni kegyelem volt velk". Kzai Simonnl rta le, hogy hadbahvskor "Isten s a magyar np szava" szlt a kikiltk hangjn. A Lehel-mondban pedig azt talljuk, hogy "Mi a nagy Isten bosszja vagyunk". A Kpes Krnika, a Budai Krnika s Thurczy Jnos krnikja a magyar honfoglalst gy kezdi: "rpd a mindenhat Isten kegyelmt krte..." A kereszt jelt ott talljuk a honfoglalskori bezddi tarsolylemezen, a honfoglalskori nõk nyakban biznci kereszt formjban s a szabadkai magyar temetõbõl szrmaz v csatjn ldst oszt aggastyn alakjban. Õseink akr kzp-zsiai, akr ksõbbi, fõleg kaukzusi tartzkodsi helyn megismerkedtek a keresztnysggel, hiszen kaukzusi szomszdjuk, az rmnyek 285-ben vettk fel a keresztnysget; pspkeik az onogurok kztt is trtettek. Prmwart pspk 926 tjn Sankt Gallenben, Szent Wikbert pedig 954-ben a kalandoz magyarok kztt trtett. A Cyrill s Metd-legendkban 860-ban a magyarok a keresztny valls ismeretrõl tettek tansgot. A trtneti forrsok feljegyeztk, hogy 945-948 tjn Bulcs s Torms (Termacsu), majd 953-ban Gyula trzsfõ Konstantinpolyban megkeresztelkedett, Ajtony, Gza s Istvn pedig Vidinben vettk fel a keresztsget.
A pusztban lõ npek egyistenhvõk, de az Istennel a szellemi vilg lnyeinek szemlyn vagy a tltosokon keresztl tartjk a kapcsolatot. Tudjk, hogy a Teremtõ "ott van" kzttk, szertartsaik egy rsze mgis a szellemi vilg lnyeihez ktõdnek. Ott lnek szoros kapcsolatban a termszettel s tisztelettel adznak a termszet elemeinek anlkl, hogy azokat brmilyen mdon imdnk. A menny, az gitestek s a termszeti erõket megszemlyestõ vilgkp ott l hitvilgukban, de az Isten messze kimagaslik kzlk. Isten hrnkei a vadszmadarak. Vallsuk fontos szerepet tlttt be a trsadalom felptsben s a hadviselsben. A honfoglal magyarok vallsban a teremtõ Isten az egek ura volt s az õ akaratbl uralkodott npn a fõfejedelem. Õsi egyistenhitnk bizonytka, hogy sszes hittel kapcsolatos szavunk trk, belsõ-zsiai eredetû (Isten, llek, imd, menny, is [szent], l, megszentel, boldog, bjt, vtek, bûn, bocst, bcs, hisz, hit, teremt, rk stb.). gyszlvn az egsz Biblit le lehetne fordtani a honfoglals kori magyarsgunk nyelvvel. "Pogny kori" szkincsnkbõl jformn csak a "Fiistenre" vonatkoz hit emlkei hinyoznak. A magyarok õsvallsa sem volt ms, mint mindazon belsõ-zsiai npek, akik ugyanazokon a terleteken mozogtak, ahol õseink. A vallsok trtnete tanstja, hogy egyazon ghajlat alatt, hasonl termszeti benyomsok kzepette, egyforma letmd mellett, a mûveltsg egyazon fokn hasonlkppen alakul a npek vallsos szemllete. Ezrt is keverik ssze az eurpai auktorok a szktkrl, a hunokrl, az avarokrl, a "trkkrõl" s a magyarokrl kialaktott kpket.
A magyar õsi hitvilgval szemben a finnugor npek vallsban ott szerepel Numio-Trum, Num, Senke, az Embernevelõ isten, Orr-iki, a vilgfelgyelõ frfi, a Nahracsi blvny, Nadim szent helyei, a halotti bb, a medve-kultusz s mg megannyi olyan vallsi elem, amely õseinknl sohasem volt jelen; npmûvszetnkben s hitvilgunkban mg csak nyomokban sem lelhetõ fel.
A belsõ-zsiai nagyllattart lovas npek vallsa
A nagy nyjak s csordk egytt-tartsa, a legelõk kiszemelse s vdelme nem annyira testi munkt, mint szemllõdst s elõreltst kvetel; az embert irnytsra, parancsolsra s uralkodsra neveli. Mg a vadsznpek babons flelemmel tekintenek a tpllkul kiszemelt llatra s benne termszetfeletti erõk lettemnyeseit vlik felfedezni, addig a psztornak a gondozott nyjhoz val viszonyt a hasznossg s az sszerûsg szempontjai szablyozzk. A nagyllattart npekre jellemzõ a biztos kezû tgondolt letirnyts, ugyanakkor vallsos szemllete a vilgnak. A vgtelen rnkon val barangols, a teljes fensgben kibontakoz gbolt ltvnya a nagy kozmikus sszefggsek fel irnytjk az ember tekintett. Minthogy a psztorok szemben a szeldtett llat minden rejtlyessgt elvesztette, a vadmadarak vlnak szmra olyan lnyekk, hrnkkk, melyeknek letmdjt mg nem ismeri. A turulmonda ugyanazokbl a totemisztikus hiedelmekbõl tpllkozik, melyek a tbbi trk np eredethagyomnya alapjul szolgl. A magyar uralkodhz e mondra val utalssal, mint turulnemzetsg lt az emberek tudatban, s a magyarok egszen Gza fejedelem idejig a turult ugyangy vezri jelvnyknt hasznltk, mint a szktk a szarvast. A fejedelmi hznak ez a mitikus szrmazsa rendkvli kpessgeket, blcsessget, vitzsget s elõkelõsget biztostott, melynek hatsa all a magyarsg mg a keresztny korban sem tudott szabadulni. Ez a gondolatvilg jl illusztrlja az eurzsiai lovasnpek uralomfelfogst. A belsõ-zsiai lovasnpeknek eredetkre vonatkoz hagyomnya a mtosz s a vallsos kpzeletvilg kdbe burkolja npk s birodalmuk megalakulsnak valsgos folyamatt, e mtoszokbl pedig a dinasztiaalapt fejedelem alakja lp elõ termszetfeletti kpessgekkel felruhzott hõsknt. "Midõn fent a kk g s lent a fekete fld megteremtettek, a kettõ kz szlettek az emberek, s emberek felett pedig rr lettek õsapim, Bumin kagn s Istemi kagn." olvassuk az egyik Kr. utni VIII. szzadbl szrmaz orhoni feliraton. A belsõ-zsiai uralkod valamilyen mdon az Istent kpviseli a fldn, hiszen annak "kegyelmbõl" uralkodik.
Miknt az llami szervezet, gy a hadrendszer is vallsos rtelmû. Ahogyan a fejedelem uralma a vilgmindensggel val harmnin, az "g akaratn" alapul, ugyangy kvnjk ezt az dvthoz sszhangot hadvezetskben is biztostani. A hunok csak telihold idejn tmadtak s mitolgijukban fontos szerephez jutott a ngy gtj, melyeket meghatrozott sznekkel szimbolizltak. A hunok hadseregk bizonyos szrnyaiba csak bizonyos sznû lovakat lltottak. A belsõ-zsiai llattart npek minden letmegnyilvnulsa meghatrozott vallsi rtusokhoz kapcsoldott; ezek egsz letket titatta. Ezt a keresztny Eurpa nem rtette meg, hiszen ezen npek letfelfogsa, vallsa tvol llt Eurptl. A magaskultrj nagyllattart lovas npeket Gg s Magg szvetsgi hordival mostk ssze, kiket bntetsbõl az r kldtt vlasztott npre. Az j lovasnp, amely az elsõ vezredben tûnt fel a "keleti hatron" eurpai megtls szerint pogny volt s megtlsk szerint szemben llt a keresztny kultrkrrel s vallssal. Mrpedig a magyarsg olyan kultrkrbõl szakadt Eurpba, amelynek npei magasrendû istenlmnnyel, egyszerû s tiszta hitvilggal rendelkeztek. Az õsi magyar hitvilgban vilgos rend van; az gi hatalmak s az evilgi let rendje ugyanaz. Miknt az emberpiramis cscsn a korltlan hatalm fejedelem ll, akknt trnol az g legmagasabb szfrjban a (fõ)isten. Ahogy a fldi let alapja a csald, a nemzetsg, a trzs s az egsz np termkenysge a szent fejedelemben testesl meg, ugyangy npesl be az emberfeletti erõk birodalma is. A fldi rendben folytatja az egsz np a halllal kezdõdõ j letet.
Smn vagy tltos?
Irnytott õstrtnetnk egyik legnagyobb cssztatsa az, hogy Szibriban s msutt valban ltezõ smnokat nknyesen sszemostk õseink tuds gygyt embereivel a tltosokkal, mrpedig õseink soha olyan terleten nem tartzkodtak, ahol smnok ltek volna. Jogos a "smnkutats" Szibriban, csakhogy a magyarok õsei sohasem jrtak ott. Ezen sszemoss gykereit abban kereshetjk, hogy õseink papjainl valban voltak olyan tulajdonsgok - kivlasztottsg, "szakmabeli" ismeretek tudatos megszerzse stb, - amelyek a smnoknl is megvoltak, a kettõjk kztti klnbsg azonban igen nagy. A marxista õstrtnet azt hirdette, hogy a magyarok õseinek a vallsa a smnizmus volt, holott az nem tekinthetõ vallsnak. A vallsokra ugyanis bizonyos strukturlis jegyek a jellemzõek, legfontosabb a vallsi tudat, az istenhit (ideolgia) s a mitolgia. Emellett, de csak msodikknt emltendõ a kultusz, azaz rtus, majd a fggõsgi rzsek s a szocilis szervezet. A smnizmusnak azonban nincs egysges ideolgija, klnbzõ mitolgikkal rendelkezõ npeknl fordul elõ, nincs dogmatikja s teolgija. Legltvnyosabb s kiemelkedõ rsze a szertarts (a rtus, a "smnkods"), mely sszefondik a trzsi kultuszokkal s nem nll, azaz a kultusznak nincs trsadalmi szervezete. A szibriai smn az a szemly, aki - jelkpesen - kzvett az emberek vilga s a szellemek vagy lelkek elkpzelt vilga kztt. Legfontosabb jellemzõje, hogy elõ tudja idzni az extzist, melynek sorn megvltozott tudatllapotba kerlt. A smn extzisa elõidzsre narkotikumokat, kenderfstt vagy gombkat hasznl, "smnkodsait" szaggatott szarvasbõrruhban vgzi, fejn smnkoront visel s sajtos hangszern dobol. Smnjai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a madzsu-tunguz npeknek, a paleo-szibriai keteknek, korjkoknak, csukcsoknak, jukagroknak, de sem az irni npeknl, sem a belsõ-zsiai hunoknl, ujguroknl s trk npeknl ilyenek ltezsrõl nincs tudomsunk.
Ezzel szemben õseinknek a termszettudomnyokban jratos, tuds, gygyt papjaik - tltosaik - voltak. A gygytst vgzõ tuds s a varzslatot ûzni akar smn kztt risi a klnbsg. A tltoshoz hozztartozik a tuds, a msikrl val gondoskods (teht a gygyts), a termszetfltti erõk (gygyfvek, sugrzsok stb.) felismerse s hasznlata. Õsvallsunk papjairl Theophylaktosz rja, hogy "a trkknek papjaik vannak". 1046-ban Pter kirly ellen fellzadt Vata fia Jnos "tltosokat gyûjttt maga kr, akik neket zengtek az j hit ellen". Honfoglal õseink tltosai rendkvl nagy tuds birtokban voltak; mint a trzs legszûkebb vezetõrteghez szorosan hozztartozknak mdjukban llt ms kultrk vallsaibl, papjaik tudsbl a lehetõ legtbbet eltanulva magukv tennik. Taln gy is mondhatnnk, hogy a tltosok azok a nagy tuds emberek, akik a magyarsg "kusza s vletlenszerû" szellemvilgt a Magyarok Istene al rendezik. Õseink tltosai Belsõ-zsitl a Krpt-medencig megtartva õsi feladataikat sokat vltoztak, ma gy mondannk "modernizldtak". A tltosok szerepe Eurpba rve fokozatosan halvnyodott, de a hagyomny gykerei olyan mlyek, hogy bizonyos formban a mig fennmaradtak; fvesasszonyok, javasasszonyok s jvendõmondk szemlyben; a tltosok egy-egy rszfeladatt õk viszik tovbb, asztrolgiai ismereteiket az Alfld psztorai hasznostottk, termkenysg-rtusuk pedig nphagyomnny vlt. Tevkenysgkbõl sokat megõrztt a nphagyomny; legmarknsabban a regõsk ritmikus temû neklsben vagy a bus-tncokban s a sokig lõ garaboncis dik szemlyben lelhetõk fel nyomai, de szoksaink, nyelvi fordulataink, sõt nhny rgi helyneveink is õrzik szemlyket. Ez a hitvilg semmikppen sem nevezhetõ "primitvnek", hanem a valsgnak az adott krlmnyekhez val alkalmazkodsnak tekinthetõ, mely a termszettel, az ismeretlennel val szoros kapcsolatbl ered. Az eltûnt tltos szerepe egy õsi hitvilg pusztulsnak tragikus jele. A magyarsg tltosai is arra a sorsra jutottak, mint a magyarok kzl sokszor annyian. Egy rszk abbahagyta az õsi gyakorlatot s a keresztnysget flvve igyekezett beilleszkedni az j, szmra idegen trsadalomba, ms rszk, aki ellenllt, kivgeztetett. Nem jelent meg tbb "tltosl" s termszetes okokkal magyarztk a lidrceket s a sokat jelentõ szimblumokbl "dsztõelemek" vltak. A halottakat keresztny mdon traval nlkl temettk el, nem adtak melljk travalt s nem tettk mell hasznlati trgyait, fegyvereit. Az sem lett fontos, hogy a halott a felkelõ Nap fel tekintsen. Az õsi hagyomny a civilizlt Eurpban "babonv" minõslt.
A totemizmus
Õseink trsadalma vrsgi kapcsolatokra plt; a vrrokonsgot tartottk a ltezõ legszorosabb kapcsolatnak ember s ember kztt. A rokonok gy reztk, hogy a vr titokzatos ereje fûzi ssze õket eltphetetlen szlakkal. sszetartozsuk tudatt a kzs õs tartotta bren, akit ezrt tiszteletben rszestettek. Amikor a pontos leszrmazs mr elhomlyosodott, az õs jelkpp, totemm vltozott. A leszrmazottak valamennyien ugyanazon nemzetsg tagjainak tekintettk magukat s egsz letket az ebbõl fakad parancsok s tilalmak szeglyeztk. Az a tny, hogy a magyar csodaszarvas j hazba vezeti npnk õseit azt mutatja, hogy rgmlt idõkben az õsanya s a vezetõ llat jelkpe elmosdott.
A "totemizmus" ismrvei a kvetkezõk: egy embercsoport s egy msik termszeti lny ll kapcsolatban egymssal, az emberek maguktl szimbolikusan totemektõl szrmaztatjk, a totemeket õsknek, rokonuknak s vdelmezõjknek tekintik s az embercsoportok s a totem kztt ritulis kapcsolat van, a totemeket tisztelni (de nem imdni!) kell, vgl a totem egy embercsoport cmerv vagy szimblumv vlik, az emberek magukat a totem segtsgvel nevezik meg, illetve klntik el. Totemisztikus elkpzelsek bontakoznak ki a rgi magyar tbbnyire trk eredetû frfi szemlynevekbõl, melyek egyttal nemzetsgeket is jellnek. A honfoglal magyar a totemizmus kt formjt ismerte: a nemzetsgtotemizmust s a csaldtotemizmust, azaz egy nemzetsgen bell az egyes csaldoknak is megvoltak a kln totemjeik s totemllataik. Jellegzetessge a magyar totemizmusnak a madrtotem (slyom, keselyû, sas, lyv, fõnix, turul stb.), amely rgen is gyakori volt s ma is az a belsõ-zsiai trk npeknl. "Az õsi magyar totemvilgban olyan motvumokra lelhetnk, amelyek gerincei a mai belsõ-zsiai hitvilgnak is " (Gunda Bla).
A magyarok õsvallsnak kutatsrl
Õstrtnetnk egyetlen rszvel sem foglalkoztak annyit, mint õsi hiedelemvilgunkkal s õsvallsunkkal. Vallsunk nyomait megtalljuk Szent Istvn, Szent Lszl, Knyves Klmn dekrtumaiban; megismerjk a boszorknyvilgot, a gonosznak krlszntst s a kolompolssal val tvoltartst, az llatok betegsgnek elûzst, a betegsget-megelõzõ tûzgyjtst, a szerelmi- s termsvarzslatokat s a madarak hangjaibl val kvetkeztetst. A XVI. szzadban Bornemissza Pter (1535-1585) rdgi ksrtetek cmmel r a Luca-napi dorglsokrl s az vnevek hasznlatrl, Flegyhzi Tams (1540-1586) a halotti torrl s a lelkek megvltsrl rtekezik, Mliusz Juhsz Pter (1536-1572) rsaiban a babona s a kuruzsls kerl emltsre, majd Ilosvai Selymes Pter (1548-1574), Beythe Andrs (1564-?) Comenius Jnos mos (1592-1670) rnak a garaboncisokrl, bûbjosokrl s a kuruzslsokrl. Nadnyi Jnos (1643-1707) a vrllt colonokrl s a csaldi let babonirl, Apczai Csere Jnos (1625-1659) a mgikus varzslatokrl, Esterhzy Ferenc a bkakõrõl s Bod Pter (1712-1769) a gazdasgi let praktikirl tudst. sszefoglal munkt Otrokocsi Fris Ferenc (1648-1718) s Cornides Dniel (1732-1787) rnak; ez utbbinl olvassuk: "Semmi ktsgem afelõl, hogy a magyarok csak egy istent imdtak". A Kisfaludy Trsasg plyzati felhvsra Kllay Ferenc (1790-1861), Ipolyi Arnold (1823-1886), Csengery Antal (1822-1880), Klmny Lajos (1852-1919) s Kandra Kabos (1843-1905) nyjtanak be plyamunkkat. A legjelentõsebb Ipolyi Arnold 1854-ben megjelent Magyar mitolgija, amelyben "megmentette" az õ korban mg tallhat õsvallsunk nyomait.
Ezutn a magyarsg õsvallsnak kutatsa tvtra trt, mivel "hivatalos" kutatink (Munkcsi Bernt, Vikr Bla stb.) a finnugorok - amgy igen rtkes s rdekes - Kalevala-problematikjval kezdtek el foglalkozni, ehhez azonban a magyar õsvallsnak semmi kze sem volt. Diszegi Vilmos (1923-1972) a szibriai smnkutatsban elvlhetetlen magyar- s nemzetkzi rdemeket szerzett, kisebb kpessgû utdai azonban a smnkutatst kritika nlkl az õsmagyarok vallsv tve hosszabb idõre tvtra vittk õseink vallsnak kutatst. A kitrõ idejn a hagyomnyos gyûjtõmunka is tovbb folyt; Zlinszky Aladr (1864-1941), Rheim Gza (1891-1953), Mart Kroly (18855-1963), Szendrey Zsigmond (1879-1943), Szendrey kos (1902-1965), Dmtr Sndor, Manga Jnos, Lszl Gyula, ifj. Kodolnyi Jnos, Vajda Lszl, Dienes Istvn s sokan msok rtkes rsz-munkkat kzltek s egy rszk folyamatosan kzlnek.
A honfoglal magyarsg istenhite
- "A magyarok istene". Az õsi magyar mitologikus istenhitnek fõalakja a tbbflekppen megnevezett Teremtõ, az Isten vagy az r, a npi szhasznlatban az risten, az registen vagy Atyaisten. Õ a vilg ura, a legfõbb irnyt lny, aki kzben tartja az ember s minden lõlny sorst, segtõ s igazsgos, de bntet is. Mitolgiinkbl, mesinkbõl, az rott forrsokbl s a npszoksokbl sszelltott õsi istenfogalmunk szerint a magyarok istene az gben lakozik, ahonnan figyeli a vilg folyst, noha nha neki tulajdontjk villmszr funkcijt "istennyila", "mennykõ" formjban. Az zsiai npek istenket frfi formban testestik meg. Br a keresztnysget npnkre rerõltetõk õsi vallsunk elemeit igyekeztek eltrlni, annak egy rsze a keresztny nnepekben s liturgiban tovbb lt. Kzpkori templomainkban nyomra bukkanunk a fny s rnyk, a j s a gonosz kzdelmnek. Szent Lszl (a fny) s a kun (a sttsg) keresztny kntsben folytatjk harcukat templomaink szaki faln. A halltalan hõsk kzdelmbe belekerl a nõi elem (Boldogasszony szerepe). A keresztnysg nnepeit szinte kivtel nlkl visszavezethetjk s megtallhatjuk a termszeti npek mûveltsgben. Krisztus feltmadsnak elõkpe a sumer Innin, a vilg teremtse az ugyancsak sumer Enkinek ember-gyrsa, de õsi jelkp a piros tojs, a hsvti locsolkods, a krmenetek stb. Ami mg õsi hitvilgunkbl megmaradt, azt npmesink, mondavilgunk s npmûvszetnk õrzi. Npi hagyatkunkban megjelenik az rdg mint teremtõ (demiurgos, a vilg teremtse a tengerbõl felhozott homokbl, a Nap s a Hold elrablsa s megszerzse, a pnksdi kirly, a bikafkezs, a tltosparipa, a sokfejû srkny, a vashegy a vilg tetejn, az gig rõ fa, a kancatejfrdõ, a kacsalbon forg kastly stb.). A honfoglals elõtti magyar hitvilg a honfoglalst kvetõ vltozsok (az j trsadalmi-gazdasgi rend, a keresztnysg felvtele) kvetkeztben elvesztette azt az erõt, ami egysgben tartotta. Egyrszk nyomtalanul elpusztult, msrszk megmaradt s/vagy "babonv" sllyedt, vagy teljesen elvesztette jelentõsgt. Mivel Eurpa hborban nem tudta legyõzni a magyarsgot, azt az erõt kellett elpuszttania, ami sszetartotta; mltjt s õsi hitt (vallst). A magyarsg megnyerse vagy elvesztse a katolikus egyhz szmra ltkrds volt. Egy olyan erõs np, mint a honfoglal magyar, mindenkppen trkpforml erõvel rendelkezett. A nagy magyar trtsek ellenre mgis egyetlen eurpai uralkodcsald sem volt olyan fggetlen a pptl, mint Emese unoki: az rpd-hziak.
A vgtelen rnkon val barangols, a teljes fensgben kibontakoz gbolt-ltvny a nagy kozmikus sszefggsek fel irnytjk az ember figyelmt, s hitletben a menny, az gitestek, valamint a termszet erõit megszemlyestõ szellemvilg kpzeteinek juttatjk a fõhelyet. Felfogsuk szerint ez a szellemvilg, melybõl meglepõ tisztasggal egy fõisten, "az Isten" alakja emelkedik ki, aki a legklnbzõbb jelek ltal a termszeti jelensgekben vagy akr az llatvilg rvn nyilvntja ki akaratt az ember elõtt. E vallsos httrnek megfelelõen mondavilgunkban s mûvszetnkben mitikus jelentõsgû llatalakzatok jutnak fontos szerephez. Ilyenknt kell rtelmeznnk a magyar mondavilgban szereplõ turul alakjt, mely a np szletsnek homlyba veszõ trtnelmi tnyeit a mtosz vilgba emeli. A magyar uralkodhz e mondval val utalssal az Eurzsia lovas npeire jellemzõ felfogst mutatja, miszerint az uralkodhz hatalma termszetfltti termszetû. A dinasztiaalapt fejedelem termszetfltti kpessgekkel felruhzott hõs, aki az istensget kpviseli a fldn, mint olyan, aki "az g akaratbl" uralkodik. Ennek nyomn vallsos rtelmet nyer az llami szervezet, s benne a hadrendszer is. A Gesta Hungarorumban olvassuk, hogy "rpd a mindenhat Isten kegyelmt krte, hogy az r azt a fldet engedje nekik rkre". "Isten" szavunk trk eredetû ("Õsk Istene"=Es-Ten, ami egyes trk npeknl osten vltozatban fordul elõ).
- Boldogasszony. Õsi hitvilgunkban megjelenik egy talnyos rendeltetsû nagy tiszteletnek rvendõ istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya. Fogalma Belsõ-zsiba nylik vissza. Szent Istvn azrt tudta az orszgt Szûz Mrinak felajnlani s ezt a felajnlst a magyarokkal elfogadtatni, mert a hitvilgunkban szereplõ Boldogasszony - Babba - fogalma kzel llt a katolikus Szûz Mria fogalmhoz. Mindkettõnl nem egyszerûen asszonyrl van sz, hanem egy letet ad szemlyrõl. A szeplõtelen fogantatshoz igen hasonl mitolgink Emesje is, ppen ezrt mi magyarok Mrit Szûz Mrinak nevezzk, holott õt az eurpai keresztnysg Szent Mrinak (Heilige Marianak, Santa Marianak stb.) nevezi. Õseink istenanyja nem az eurpaiak ltal brzolt Holdon, hanem a Napon, illetve a Napot szimbolizl kereszten ll. Szent Gellrt trtõ trekvsei sorn tallkozott egy jsgos, fensges mennyei asszony kultuszval, akiben mintegy Szûz Mria elõkpt lthatta, akinek tisztelete nagyobb akadly nlkl vlhatott Mria-kultussz s akinek kltõi neve sem ltszott mltatlannak arra, hogy Isten anyjt kestse. Ekkor vlasztotta ki Szent Gellrt a "Napba ltztt asszony" bibliai idzett az udvar elõtt tartott prdikcijnak tmjul.
Npnk ht "Boldogasszonyt" tisztel, akik kztt legnagyobbnak a Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "lenyai" a tbbi boldogasszonyok (szlõ-, fjdalmas-, gyertyaszentelõ-, sarls-, segtõ- s havi), de ismerik a "Szûz Kisasszonyt" is. A nphit Kisasszonyt azonostja a keresztnysg legnagyobb szentjvel, Szûz Mrival, jllehet a keresztny hittan errõl nem szl. Meddõ asszonyok kilenc hetet bjtlnek, hogy a Nagyasszony segtsen rajtuk s aki kedden mos, megbntja a Nagyboldogasszonyt, a Kedd Asszonyt. Kedden tilos minden erõs munka, viszont elkezdsre, elindtsra (pl. tykltetsre) szerencss a kedd. Az adatok tmegbõl kitûnik, hogy Nagyboldogasszony az let adja s vdõje, bõsg, termkenysg, arats, nvny s ember szaporodsnak vdõje.
Klmny Lajos, aki Boldogasszony, õsvallsunk istenasszonya cmû ktetet 1885-ben adta ki a magyar dsztõmûvszet keleti forrsainak kutatsa kzben tallt egy õsi magyar Nagyasszonyt gabonval, gymlccsel, termkenysggel sszefggõ kultusznak nyomaira, akit Huszka Jzsef Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar npmûvszetben egytt talljuk sumer Ba istenasszonyt s a belsõ-zsiai Boldogasszonyt, amint trnszkn ott l a bakorons nõalak fodros ruhban, szimbluma az letfa, a termõ g, amit kezben tart, vagy az letvzzel telt serleg, melyek jelzik, hogy õ az let Nagyasszonya. Az õsmagyar Babba, a "szletst ad" s a sumer Bau, az "lelemad" alakja npnknl immr sszemosdik Szûz Mria alakjval. A Boldogasszony fveket npnk Nagyboldogasszony napjn a templomba viszi megszentelni, ezeket a fveket a halott mell teszik a koporsba. A megszentelt krfarkkr pedig a boszorknyok elkergetsre hasznos. De funkcija van a Boldogasszony hajnak, tenyernek, cipellõjnek stb. elnevezett gygynvnyeknek is. Az õsi brzolsok nmelyikn feltûnik a Nagyasszony mellett az gynevezett "lagashi cmer" llata, a kiterjesztett szrny napmadr, a mindig visszatrõ sas, de mellette ott ltjuk õseink totemmadart a turult is.
Csksomly õsi keresztnysg elõtti zarndokhelye a magyarsgnak. rasszonya, a Napbaltztt, akit a cski szkelyek, a gyimesi csngk s Moldova csngsgnak egy rsze Babba Marinak nevez, akiben õshitnk istenasszonya s Szûz Mria alakja keveredik. Dacz rpd (Lukcs atya) Erdly tuds ferences szerzetese mondta, hogy "annak, aki Babba Mria nyomban jr, annak flsleges npnk mtoszt a rgmltban keresnie, hiszen az eurpai krnyezetnkben ez az egyetlen lõ, minden fontos elemben ma is fllelhetõ mitolgink". A szkelyeknl egy legenda maradt fenn: amikor Blvnyos vrhoz egy keresztny hittrtõ rkezett, a vr tltos papja, miutn meghallgatta õt, hogy mifle szndkkal keresi vra magyarjait, rendelkezett a bebocsts felõl, hiszen - amint mondta - "azt hirdeti e kldtt, ami szerint mi eddig is ltk napjainkat". Szent Lszl - a Kpes Krnika tansga szerint - a magyarsg fnyes llatt, a csodaszarvast testvre, Gza elõtt angyalnak nevezi a mogyordi dombon. Nem tntette el a szarvast, csupn j tartalommal ltztette fel. Npnk elfogadta e vltozatlan vltozst, mert kirlyainkban a nagy hun kirly, Attila s rpd rkst ltta. A dozmati regõsnekben a szarvas Isten kldtte "szent angyalaknt" jelenik meg. A magyar feszleteken igen gyakran alul, a boltvbe az Istenszlõ Asszony, npnk Boldogasszonya ll. prilis 25-n, Mrk napjn a kereszttnl lltott feszletnl ldja meg a pap a hatrt, g s fld kzelgõ nnepe elõtt a "nszgyat" szenteli meg e kitntetett helyen. Zalban szlben megszlal csengõfûzssel dsztettk fel az telgazsoknl ll feszletet, hogy tvol tartsa a viharral rkezõ, hatrt pusztt gonosz szellemeket.
Õsvallsunk egyes elemei
Õseink letben jelentõs szerepet jtszottak az elhalt õsk, kiknek lelke hitk szerint jszelleme volt leszrmazottainak. Tiszteletkkel fggtt ssze az llandan gõ nemzetsgi tûzhely, a klnfle temetkezsi szertartsok s az emlktorok. Rluk emlkeztek meg õseink tûzre vetve az tel elsõ darabjt s az ital elsõ cseppjt. A sttsg hatalmainak õseink hite szerint az igazi ideje az jszaka. Elûzsk legjobb fegyvere a Nap tkre, a melegtõ s vilgt tûz, amiben õseink tanyznak, ezrt nem szabad a tûznek kialudni. A tûzhely kzl foglaltak helyet a csaldi s nemzetsgi jelkpek, melyeket Szent Gellrt "szkta blvnyoknak" nevezett. Ezeket a mly rtelmû s ltetõ szimblumokat alacsonytotta le az eurpai "kultra" "tûzimdss" s "blvnyimdss". A halottal vele temettk hasznlati trgyait s lelknek kiengesztelseknt halotti tort ltek. A csald õseinknl annyira megbonthatatlan egysg volt, hogy az a tlvilgon is folytatdott. Õseink szerint az gi hatalmak nem msok, mint õseik szelleme. A nagycsald munkamegosztsa hitk szerint a tlvilgon is folytatdott: a frfiak a Nap s a Hold plyjval trõdtek, az asszonyok az let vzre s a szletendõ gyermek lelkre gyeltek. A becsletes embernek ht õst kellett ismernie. A keresztnysg felvtelvel az gi nagycsaldok rtegei lassan a mltba vesztek s kialakult belõlk a rtegekre osztott mennyorszg. Az als rtegekben lakik az isteni lnyek tbbsge, felfel haladva egyre kevesebb lny tartzkodik, mg legfell szkel az risten. Ehhez a vilgos rendhez jrul mg hozz a teremtssel kapcsolatos hitvilgunk, miszerint ami ltezik, azt teremtett dolognak kpzeljk.
- Az gig rõ fa (letfa vagy vilgfa) npmûvszetnk leggyakoribb jelkpe. Õseink lttk, hogy a nvnyek megszletse, nvekedse s halla az emberek szeme elõtt folyik le s teljesen hasonlatos az ember letrendjhez. m a nvnyzet tavasszal jraled, viszont az ember lete hallval vget r. Mrpedig az ember a vegetci rk megjulst tviszi az emberre. Az emberek sajt lett tvittk a fa letre, egy olyan fra, amely nem nyjtja az rnykot, egy tvoli, mess helyen rleli gymlcseit, ahov csak a kivlasztottak juthatnak el. Az letfa gainak s virgainak a szma szigoran megszabott, legleterjedtebb a hrmas eloszts, de tallkozunk annak tbbszrsvel is. E fa gai kztt ott van a Nap (a frfi), a Hold (a nõ szimbluma). Nemegyszer az letfa az vente kijul szarvasagancsbl indul ki, ami a folyamatos elmls s megjuls egysgt fejezi ki. Az gig rõ fa kpzett a trk npek mind ismerik a kvetkezõ elkpzels szerint: van a vilgon egy csodlatos fa, amelynek kilenc elhajl ga van. Ha az gak elkezdenek kavarogni, abbl tmad a szl. Olyan csodlatos fa ez, hogy nemcsak a Hold jr el az gai kztt, hanem a Nap is. A csodlatos fa olyan helyen nõtt, hogy csak az ilyen tudomnyban jrtas ember tallhatja meg, a kznsges ember csak hrt hallja, de ltni nem lthatja.
A magyar hiedelemvilg "csudlatos fja", "gigrõ" vagy "tetejetlen" fja nem egyb, mint a tltoshitû npek vilgfja, amely sszekti az als (a fldalatti-), a kzpsõ (a fldi-) s a felsõ (tl-)vilgot. Az gig rõ fa csodlatos npmesnkben is megmaradt: A srkny elrabolja a lnyt s az gig rõ fa tetejre viszi. Sokan indulnak el a kiszabadtsra, de ksrletk kudarcba fullad. Vgl a kis kansznak sikerl feljutnia a vilgfa cscsra gy, hogy baltjval lpcsõt vg a fa trzsbe s a rtegekbõl ll lombkoronn "vilgrl-vilgra" halad. A hõst az ott lak Szl, a Hold s a Nap anyja segti tjn. Ebben a mesben a magyar õsvallsnak hrom rtege tvzõdik: 1. az g rtegzõdse s az egyes rtegekben lakk pontos munkamegosztsa; 2. az let fja teli tpll gymlccsel; 3. az akadlyokkal megtûzdelt fa megmszsa. Az gigrõ fa motvumt elszigetelt, Eurpban csak magyar terleten megtallhat volta miatt mg a honfoglals elõtt Keletrõl hozott õsvallsunk maradvnynak kell tekintennk.
- Õseink fld alatti vilg-kpzete igen rgi. A felsõbb lnyek kzl leglnkebben a tndrek maradtak meg, akik a csods szpsgû arany boldoghonban, Tndrorszgban, tl az Operencis tengeren laknak. A tndrek a csodlatos vilgban az emberisg, a termszet, a fld jtevõ anyiknt jelennek meg, kik a halandkat kegyelve, ltogatva boldogt munkval s mûvszettel ldjk meg. Van mitolginkban "szpasszony", "kisasszony", de rosszindulat tndr is. Õsi hiedelemvilgunk csodlatos llatlnye a belsõ-zsiai srkny, amely halakbl, vagy olyan kgykbl lesz, melyek ht vig a mocsrban tenysznek. A srkny ltalban a fldn kezdi el lett, aztn felszll a fellegekbe, elbortja a Napot s zivatart hoz ltre. A mocsri lngnak, a lidrcnek alakjban affle tûzmant vlnek felfedezni, aki a kulcslyukon is befr. A tltosl npmesink vitzeinek elengedhetetlen trsa s segdje, aki gazdjnak tancsot ad s mindenben segti õt. Az elemek kzl a tûznek õseinknl klnsen jelentõs szerepe van; ez meleget ad s ltet. Ott van a szletskor, a hzassgnl s a hallnl. A vz az lethez nlklzhetetlen, ezrt tiszteletk trgya volt. A fld azon jtevõ anya, amelynek mhbõl minden ered, amelyben minden tenyszik, nõ, gymlcsz, s amelybe minden visszatr. A lg (levegõ, lehelet, szl, szellõ, szellet, llek, szellem) az istensg s az emberek kztti elem, illetve az istensgek, az emberfeletti lnyek eleme, rgi nyelven: levegõg, amelyben jr a tndr s tncolnak a boszorknyok, repked a srkny, a lidrc s a tltos paripa.
Az gitestek kzl a Nap kultusza jelentõs volt a szktknl, a hunoknl s a trk npeknl. Megnnepeltk a Nap feljttt s a tavaszi napjegyenlõsget. Õseink ktõdse a Naphoz szorosabb volt, mint manapsg; a fny jelentette szmukra az letet s az igazsgot. Vezetõik szimbluma a Nap volt; a "knd" sz annyit jelent, mint Nap fia. Az gi frigynek a mintjra a fldi hzasletben a Nap szerepe az erõsebb, termszetesebb s ellenll frfi, a Hold alak- s fnyvltoztat szerepe pedig a nõ. A magyar npmûvszet tvszelte a mintainkviztorok emlkirtst, a kvncsi s nem rtõ szemek elõl virg- s llatalakokba, nvnyi kompozcikba rejtette ezeket az õsi szellemvilgot. Ezek az õsi Nap-jelek ott dszelegnek a kapukon, a hzormokon, a fejfkon s a kzimunkkon, kerekes vltozatt a np "naprzsnak" mondja. A napjel õsi tartalmt a np elfelejtette, de formit hagyomnyaiban konzervlta.
A Hold. A termszetben lõ ember az õt krlvevõ vilgban gyefogyott, gyenge volt, segtsgre volt szksge, felfigyelt a Holdra. A Nap fnyvel szemben az j flelmeit, borzalmait a Hold enyhtette, amely alakvltozsai, idõleges eltûnse s az ezzel jr sttsg rvn tiszteletremltv vlt. A Hold õseinknl az anyamhet, az rk emberi megjulst szimbolizlta; a Holdon elhelyezett letfa is ennek a jelkpe.
A magyarok õsei a testet s a lelket megklnbztettk; erre utal, hogy ltezett kln sz a llekre s e kifejezs bizonyos kapcsolatban ll a lehelettel. A llek tovbblsre utalnak a halotti torok s a temetsi szertartsok. Õseink szp mtosza volt, hogy a szletsre vrk lelke a tlvilgon az letfa gn lakozik, onnt szll le a fldi ltbe, s a test halla utn oda tr vissza. Ezrt megklnbztettk a testlelket, amely a testben levõ minden lettani, szellemi, rzelmi s rtelmi mûkds fogalma, a szabadlelket, ami az egynnek a testen kvli megjelensi formja, msodik nje, amely alkalmilag el is vlhat a testtõl, az lomlelket, amely az embernek nem cselekvõ llapotban (lmban) mutatkozik meg, a halotti lelket, amely a hall utn a fld alatti msvilgon tartzkodik, valamint a fejlelket, amely az ember fejben fszkel. E llek-hit npnkben a mai napig l; ha meghal valaki, az ablakokat kinyitjk, hogy megknnytsk a llek tvozst. Eger krnykn fekete kendõt bortanak a tkrre, hogy a halott abban ne lssa meg magt, s az rt meglltjk, hogy a llek vissza ne trjen. A halott mell odahelyeztk hasznlati trgyait s pnzt. Szeged krnykn egy reg csizmadia finak lelkre kttte, hogyha meghal, egy botot s egy ngykrajcrost tegyen mell a koporsba, mert a hdpnzt majd kvetelni fogjk a mennyorszg hdjn.
Voltak õseinknek szent helyei, ahol imdkoztak, esetleg krtk a termszet erõit j termsre, esõre vagy msra. Az ldozatok bemutatsrl mr Anonymustl is szerezhetnk ismereteket: "Tarcal hegyn kvr lval ldoztak" s Ungvrt bevvn "a halhatatlan isteneknek nagy ldozatokat mutattak be". ldozatokrl a Knai vknyvek a hsziungnkkal kapcsolatban is tesznek emltst. Nagy esemnyekkor fehr lovat ldoztak a Fõistennek. Az ldozatok cskevnyes maradvnya az, amikor italozs elõtt parasztjaink a plinkbl ujjukkal nhny cseppet a fldre frccsentenek. Õsi zsiai sznes- s egysges hitvilgunk cskevnyei a magyar np kpzeletben lõ, a mestersgket tanul garaboncisok, hazajr halottak s gonosz ksrtetek, "tudomnyosok", halottltk, embert s llatot megront boszorknyok s bbaboszorknyok.