Az �rtatlan G�lem �s a Lenin-fi�k

A new yorki �t�dik Hadoszlop R�kosi kiszabad�t�s��rt harcolt

Ber�ja egyszer azt mondta R�kosinak, hogy “Magyarorsz�gnak volt m�r t�r�k szult�nja, Habsburg cs�sz�ra, de zsid� kir�lya m�g nem volt, �s nem is lesz.” �m az amerikai hitsorsosok bizony�ra ebben rem�nykedtek, amikor New Yorkban a kiszabad�t�s��rt minden k�vet megmozd�tottak.

A Magyarorsz�gi Politikai Beb�rt�nz�ttek Amerikai V�dn�ks�ge 1935. janu�r 28-�n keltezett level�ben, t�bb ezer tiltakoz� al��r�s gy�jt�s�re sz�l�totta fel az amerikai magyars�got, k�vetelve az egy �vre beb�rt�nz�tt liber�lis Hock J�nos katolikus pap szabadon bocs�t�s�t, aki Magyarorsz�gon, 1918-ban a marxista Nemzeti Tan�cs eln�ke volt.

 „A m�sik �rtatlan fogoly” – olvassuk a lev�lben:

„[..] R�kosi M�ty�s, aki 1934. �prilis�ban kit�lt�tte a 8 �s f�l�vi b�rt�nb�ntet�s�t, amellyel a magyar korm�ny az�rt s�jtotta, mert 1919-ben tagja volt a Magyar Tan�cskorm�nynak. R�kosi a b�ntet�s�b�l 3 �vet t�lt�tt szigor�tottban �s 54 napot �hs�gsztr�jkban, a rossz b�n�sm�d miatt. A magyar hat�s�gok m�g most is b�rt�nben tartj�k R�kosit, �s ugyanazokkal a v�dakkal, �jra b�r�s�gi elj�r�st ind�tanak ellene, amelyeknek alapj�n hal�lra akarj�k �t�lni. Ez az els� eset a vil�gt�rt�nelemben, hogy egy �s ugyanazon v�ddal, az els� b�ntet�s let�lt�se ut�n �jra b�r�s�gi elj�r�st ind�tsanak �s el�t�ljenek valakit.

A Magyarorsz�gi Politikai Beb�rt�nz�ttek Amerikai V�dn�ks�ge tisztelettel k�ri �n�ket, magyar testv�rek, hogy emelj�k fel tiltakoz� szavukat az igazs�g �s emberszeretet mellett. K�rj�k �n�ket, hogy seg�tsenek megmenteni a magyarorsz�gi b�rt�n�kben s�nyl�d� �rtatlanokat. –

Al��r�s: Varga S�ndor, eln�k [..] Post Office Box 19, Station „K” New York, NY.”

***

A lev�lben, -- amelyet az egykori b�tor hang� H�dver�k k�z�lt az �tvenes �vekben -- a „R�kosi Defense Resolution” c. Nyilatkozat t�bb tucatnyi al��r�i k�z�tt olyan nevek szerepelnek, mint pl. G�nd�r Ferenc, Em�nuel Eisenberg, dr. Eugene Berkovits, Samuel Niedelman, Imre Pataki, dr. J�zsef Holl�s �s sajnos, m�g n�h�ny gy�szkereszt�ny is!

A h�bor� ut�ni n�pidemokr�cia f��gy�sze Sulyok Dezs� �rta, hogy „R�kosi �s a zsid� kisebbs�ghez tartoz� t�rsai orosz seg�ts�ggel magukhoz ragadt�k a hatalmat Magyarorsz�g n�pe felett.” [Magyar Trag�dia, 524. oldal] - Ugyan! Orosz seg�ts�ggel? �s kik voltak az orosz seg�ts�g m�g�tt? Vajon nem a new yorki nagybank�rok, p�nzemberek �s hitsorsosok?

N�zz�k az „�rtatlanokat”!

R�kosi 1918. okt�ber�ben megsz�k�tt a hadseregt�l; katonasz�kev�ny elvt�rsai �s az utca cs�csel�ke kirobbantott�k az �szir�zs�s forradalmat”. Okt�ber 31-�n K�ri P�l zsid� �js�g�r� felbujtat�s�ra, meggyilkolt�k gr�f Tisza Istv�n volt minisztereln�k�t, akit el kellett tenni l�b al�l, hogy november 16-�n az utca cs�csel�ke kiki�lthassa a tan�csk�zt�rsas�got, �s annak �l�re a gy�moltalan farkastork�, csak nagy k�rtyacsat�ir�l, k�lf�ldi utazgat�sair�l ismert, elad�sodott gr�f K�rolyi Mih�lyt �ll�tsa. K�rolyi 1919. m�rcius 21-�n - �ppen Purimkor -- �tadta a hatalmat Kun B�la kommunista band�j�nak.

A szabadk�m�ves v�r�s gr�f K�rolyi Mih�ly kiz�r�lag szoci�ldemokrat�kb�l �ll� kabinet kinevez�s�t tervezte gondolv�n, hogy nagy t�megb�zissal rendelkez� korm�nyzat k�pes lesz a helyzet megold�s�ra. A szoci�ldemokrata vezet�k azonban meg�llapodtak az 1918. november v�g�n alakult Kommunist�k Magyarorsz�gi P�rtj�val, �s kiki�ltott�k a kommunista Magyar Tan�csk�zt�rsas�got. 1919. m�rcius 21-�n, az Antant ter�leti k�vetel�sei miatt K�rolyi lemond.  A hatalom a k�zt�rv�nyes b�n�z� Kun B�la „k�l�gyi n�pbiztos” kez�be ker�lt. Azonnal betiltott�k a t�bbi politikai p�rtot, �gy az �prilisi v�laszt�sokat megnyert�k. Beindult az �llamos�t�s �s a kegyetlen v�r�sterror. A Komm�n 133 napig tartott, ezalatt Szegeden ellenkorm�ny alakult.

A rend�rs�get �s a csend�rs�get a R�kosi M�ty�s vezette V�r�s �rs�g v�ltotta fel, amely r�szben felfegyverzett munk�sokb�l, r�szben a kor�bbi hivat�sos �llom�ny – ut�bb a prolet�rdiktat�ra szempontj�b�l megb�zhatatlannak min�s�lt – tagjaib�l �llt. Szamuely (igazi neve S�muel!) Tibor – egy�bk�nt k�zoktat�si n�pbiztos – volt a v�r�s terror legf�bb t�mogat�ja. Cserny J�zsef vezet�s�vel 200 f�s terror kommand�t �ll�tottak fel, akiket csak „Lenin-fi�kk�nt” emlegettek.

A k�l�n�tm�ny h�rhedt p�nc�lvonat�n j�rta az orsz�got �s minden�tt fell�pett, ahol a „forradalmat” vesz�lyeztet� megmozdul�sokat sejtettek. Ezen k�v�l, f�leg Budapesten t�bb kommand�t �ll�tottak fel, amelyek eszk�zeikben nem sokat v�logattak. Prevent�v c�lb�l t�szokat szedtek a polg�ri lakoss�g k�r�b�l.

A k�l�n�tm�nyesek gyakran a t�mad� alakulatok h�t�ban helyezkedtek el, �s g�ppusk�val k�nyszer�tett�k a visszavonul� katon�kat az ellens�ggel val� �jabb szembefordul�sra.

A vid�ki lakoss�got k�l�n�sen �rz�kenyen �rintette a prolet�rdiktat�ra harcos egyh�zelleness�ge. A Budapestr�l �rkez� agit�torok nemegyszer provokat�van l�ptek fel, kil�t�sba helyezt�k, hogy a templomokb�l mozikat csin�lnak, �s hogy a n�ket „kollektiviz�lj�k”. [1]

A „Lenin-fi�k” a Ter�z k�r�ti Batthy�ny-palot�ban rendezkedtek be. A h�zat meger�s�tett�k, l�szereket �s dinamitot hordtak �ssze. Innen j�rtak – h�zkutat�s �r�gy�n – kirabolni a kiszemelt lak�sokat. A parlament funkci�j�t is a saj�t sz�j�z�k szerint alak�tott�k �t: a f�ldszinti helyis�gek egy r�sz�t b�rt�nnek �s v�szt�rv�nysz�knek haszn�lt�k. Itt volt a terrorista vez�r Cserny f�hadisz�ll�sa is. Abban az �p�letben, ahol nemr�g a tekint�lyes eur�pai k�z�phatalom r�sz�t k�pez� Magyarorsz�g v�rmegy�inek k�pvisel�i tany�ztak, most k�z�pkori m�dszerekkel k�noztak hal�lra embereket, hogy �rtelmetlen, el�re meg�rt „vallom�sokat” csikarjanak ki bel�l�k. [2]

v

�rdekes, hogy R�kosir�l alig tal�lhat� valami az Interneten, kiv�ve az igaz t�rt�nelmet �r� magyar honlapokat. Mintha nem l�tezett volna! A R�vai Nagy Lexikona is r�viden eml�t r�la n�h�ny sort de sem az �j Id�k Lexikona, sem a Magyar �letrajzi Lexikon nem tal�lta sz�ks�g�t megeml�teni ezt nagy “�llamf�rfit”. A magyar t�rt�nelem egyik legkegyetlenebb dikt�tora �rtatlan magyarok sz�zait k�ldte a hal�lba. A kilencvenes �vekben, a Parlamentben, amikor Macz� �gnes (FKgP) k�pvisel�n� meg merte eml�teni R�kosi-R�th M�ty�s elk�vetett v�res b�neit, akkor v�gleg megt�rt�nt az elk�l�n�t�s:

“R�kosi nem is volt zsid�, mert m�r r�gen elhagyta n�pe vall�s�t!”

Vajon m�s lett volna, ha a Talmud kereszt�ny-gy�l�lete alapj�n uralkodik? Kil�g a l�l�b, amikor a N�pszabads�gban Kun B�la terroruralm�t pr�b�lj�k sz�p�tgetni, vagy R�kosi zsid� sz�rmaz�s�t akarj�k letagadni. Tal�n t�bbet tudunk meg a Jewish Encyclopedi�b�l:

“R�kosi M. (1892-1963) magyar kommunista, r�szt vett Kun B�la 1919-es Kommunista Tan�csk�zt�rsas�g�ban majd 1920-ban a Komintern f�titk�ra lett.

1933-ban �letfogytiglani b�rt�nre �t�lt�k �s 1940-ben szabadult, Oroszorsz�gba menek�lt. 1945-ben visszat�rt Magyarorsz�gra �s a Magyar Kommunista P�rt f�titk�ra lett 1956-ig, minisztereln�k volt 1952-53-ban. 1962-ben kidobt�k a P�rtb�l.” [3] 

M�s adatok

“A Magyar Kommunista P�rt �l�n R�kosi M�ty�s �llt – az 1919-es forradalom r�sztvev�je, a Tan�csk�zt�rsas�g k�zmunka�gyi n�pbiztosa. 1921–24-ben a Komintern egyik titk�ra, valamint az illeg�lis KMP egyik vezet�je volt. 1925-ben R�kosit letart�ztatt�k �s 15 �vet �lt b�rt�nben. A Szovjetuni� csak 1940-ben tudta el�rni R�kosi kiszabad�t�s�t, aki a KMP KB k�lf�ldi irod�j�t vezette ezut�n. 1945-ben R�kosit v�lasztott�k az MKP KB f�titk�r�nak. Legk�zelebbi munkat�rsa Ger� Ern� volt.” [4]

A Magyar Nemzet 1971. febru�r 6-�n egyetlen mondatban k�z�lte R�kosi Moszkv�ban bek�vetkezett hal�l�t, akir�l annak idej�n, mint „a n�p atyj�r�l” dicshimnuszokat zengett a t�bbi �js�ggal egy�tt. Egy szabadkai �gyv�d (Sz. S.) egyik budapesti bar�tja k�r�s�re lev�lben ismertette R�kosi M�ty�s gyerekkor�t, amit most itt csup�n �rdekess�gb�l k�zl�nk:

„R�th M�ty�s, aki ma R�kosi nevet haszn�l, Szabadk�n volt oszt�lyt�rsam a Kakas-utcai elemi iskol�ban. Az �t�dik oszt�lyb�l az izraelita hitk�zs�g n�piskol�j�ba ment �t, a zsid� hitk�zs�g n�pkonyh�j�n �tkezett. Apja, akinek szat�csboltja volt Szabadk�n, tizenhat gyermeket nevelt, k�zt�k k�t l�nyt.

Matyi k�ptelen�l cs�nya fi� volt, szinte f�lelmetes r�ts�ga s er�szakos term�szete miatt mi gyerekek mind visszah�z�dtunk t�le. H�rhedten hazudoz� volt. Ezt a m�rhetetlen fal�nk, �r�kk� ny�las csemet�t valamennyien, hitt�rsai is, ker�lt�k.

J�l eml�kszem Sug�r Man� boltj�ra, amely el�tt m�k, mazsola, di� �llt zs�kokban az utcai polcokon. R�th Matyit mindny�junk mulats�g�ra a keresked� nemegyszer felpofozta, mert Matyi rendszeresen lopkodta a zs�kok csemeg�it.

A komm�n alatt R�th�k Szabadka legszebb h�z�t saj�t�tott�k ki az Odera-utc�ban. Tudtommal a bolsibuk�s ut�n, 1919 �sz�n, valamennyi R�th-testv�r Moszkv�ba sz�k�tt. Egyik n�v�re a moszkvai r�di� bemond�ja lett.”

“Hull� csillag, hullj, hullj, rogy�sig,

Ezer es�ssel, ezer jajjal:

Egy csillagb�l is j�het hajnal.”

Ezt a “csillagot” v�rta a kommunista Ady Endre, amit�l a nemzet az�ta sem k�pes megszabadulni! +++ T�th Judit